Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

ládákba csomagolt baromfi és tojás. Orosházán ez volt az utolsó kiállítás, amelyen minden gazdasági állatfaj képviselve volt. Az utóbbi évtizedben az ÁFÉSZ által rendezett galamb-, nyúl- és baromíikiállítások szintén hasznosak a kisállattenyésztők számára. A szakmai segítségen kívül az ipar naposbaromfival látta el mind a termelőszövetkezeteket, mind az egyéni tenyésztőket. Ezeket saját gépkocsijaival ki is szállította. A szállítás idejéről előre értesítette a tenyésztőket, hogy azok fel tudjanak készülni az állatok fogadására, s így tiszta és meleg nevelőház várta a szállítmányokat. Az első évben ponyvával lefödött tehergépkocsival szállították a naposbaromfit. Télen a ponyva alá hullámpapírt, gyékényszőnyeget és pokrócot tettek. A következő évben autóra fel- és lerakható fabódékat készítettek, amelyeknek alapja majdnem akkora volt, mint egy tehergépkocsi rakfelülete, magassága pedig 160—170 cm. Ezekben a bódékban a naposbaromfival telt ládákat hézagosan rakták, hogy az állatok elegendő levegőt kapjanak. Ha nagy volt a hideg, télen a bódékat még fűtötték is. Tavasszal a sok naposállat kiszállításánál az üzem mindhárom bódéját használatba vették. A naposállatokat általában korán reggel vették át a keltetőállomásokon, hogy legyen elég idejük a széthordásra. Amikor az egyéniek részére szállítottak, sokszor 6—8 községet is fölkerestek. Igyekezniük kellett, hogy a földművesszövetkezeteknél várakozó tenyésztőknek az állatokat minél előbb átadhassák. A naposállatok nagyobb részét a Békés megyei keltetőkből vitték ki, de ha itt nem volt elegendő, vagy ha újabb fajtákból szerezhettek be, akkor vállalták a hosszabb útról való szállítást is. A baromfiiparnak a naposállatok elhelyezésében végzett munkájáról az alábbi táblázatok tájékoztatnak:

52 Az Orosházi Baromfifeldolgozó az első hibrid csirkéket 1964-ben szerezte be a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézettől. 1967-ig a G-33-as hibrideket vásárolták, 1968-tól a G-65-ösöket és 1973-tól pedig a G-72-eseket. 1975-től főleg a HYBRÓ csirkéket nevelik az orosházi gyár körzetében. A Heves Megyei Keltető Vállalat import szülők tojásaival 1968-ban kezdte a keltetést. A hybrót a holland EURIBRID cég állítja elő, Magyarországon a HUNNIAHIBRID Broilertermelési Rendszer forgalmazza. A Tetra-B csirkék az Orosházán levágásra kerülő csirkéknek 5—10%-át Év Csibe (db) Napos pulyka (db) 1961 1 936 226 88 957 1962 2 919 056 105 253 1963 3 123 902 152 532 1964 3 371410 294 194 1965 2 450 738 261 717 1966 2 817 367 263 674 1967 1 165 616 329 686 1968 1 126 027 136 545 1969 — 86 400 1970 — 443 858 28