Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)
1969-ben 511 278 db libát, 280 000 db gyöngyöst, 10 000 db pulykát keltettek, ezenkívül 50 000 db libatojást, 6 000 db fácántojást vállaltak még bérkeltetésre. 1970-ben 779 000 libatojást raktak be a keltetőgépekbe. A naposlibákat a Baromfiipari Országos Vállalat orosházi, kecskeméti és kaposvári gyárai felvásárlási területén lévő termelőszövetkezeteknek és egyéni tenyésztőknek adták el. Ezenkívül Jugoszláviába 50 000 naposlibát és 54 000 libatojást, Csehszlovákiába 20 000 naposlibát és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságba repülőgéppel 4700 naposlibát szállítottak ki. A helyi lúdtartás jelentőségét mutatja az is, hogy 1966-ban az Országos Lúdtenyésztési Ankétot Orosházán rendezték meg. Ezen közel 200 szakember vett részt. A tanácskozás után megtekintették az Új Élet Termelőszövetkezet lúdállományát, valamint a Baromfiipari Országos Vállalat Orosházi Gyárát. Ezen a tanácskozáson két gyakorlati szakember kérte az illetékeseket, hogy az importált rajnai lúd mellett tartsák fenn a baromfiipar törzstelepén még meglévő 1500 db-ból álló magyar lúdállományt, mert annak kiváló máj termelő képességére szükség lehet. Kár, hogy kérésüket figyelmen kívül hagyták. Ma kevesebb gondunk volna a jó minőségű libamáj előállítása terén. Némi szerencse, hogy a Baromfifeldolgozó Vállalat szaktanácsadója, Alexi Pál és Németh Géza, az Új Élet Tsz főállattenyésztője, keresni kezdték és megvásárolták az egy-két tanyában még megmaradt s májra is jól hízó magyar fajta ludakat. Az ezekből létrehozott kis törzsállomány talán pótol majd valamit. 1950-től kezdve másfél évtizeden át az Orosházi Keltetőállomásnak nem volt annyi naposállata, hogy a háztáji és magángazdaságokat teljesen el tudta volna látni. Ezért 1967-ben (kissé megkésve) a Földműves szövetkezet a Táncsics utcai épületében 6 db 10 000-es keltetőgépet állított be. Felkeresték azokat a kisteny észtőket, akik 16 évvel korábban a tény észtojást szállító „mintaközség" tagjai voltak. Megkezdték a vérvizsgálatokat és utána a keltetést. A vérvizsgált tyúkok elsősorban Hampshire fajtájúak, de néhány tenyésztő régi kendermagos színű állományát is tovább tenyésztik. 2. A baromfiipar kapcsolata a nagyüzemi gazdaságokkal Az ipar életében is fordulópont volt az 1953-as év. Az Élelmezési Minisztériumon belül a baromfiipar önálló igazgatósággá alakult, ugyanakkor a felvásárlási és a szállítási csoport is visszakerült a feldolgozáshoz. Ez időtől kezdve a nagyüzemi baromfitenyésztés területén fokozatos előrehaladás történt, mert 26