Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)

évi közgyűlése, ahol eredményként könyvelték el, hogy egyre több nemesvérű baromfit állítottak tenyésztésbe. A keltetőgépekkel való kísérletezés sikerrel járt, s már 5.000 tojást befogadó gépeket vettek használatba. Több nagyszabású kiállítást rendeztek. Az Egyesület engedélyt kapott a baromfitermékek értékesítésére is. 1925-ben baromfitenyésztési kongresszust kívántak tartani, hogy még szélesebb körben népszerűsítsék ezen nagyjelentőségű termelési ágat. Továbbra is szükségesnek tartották az ismeretterjesztő előadásokat.

43 Az országos egyesületen kívül több városban is alakultak baromfitenyésztő egyesületek. 1924-ben az Országos Baromfitenyésztési Tanács a Földművelésügyi Minisztériumban tartott ülésén szabályozta a vidéki baromfitenyésztő egyesületek körzetét és a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének (ВОЕ) jogállását: „Minden egyesület delegálhat 2 tagot a BOE-be, viszont а ВОЕ is delegálhat két tagot az illető egyesületbe. A küldöttek azonban nem tekinthetők választmányi tagoknak."

44 Orosháza a Délmagyarországi Baromfi-, Fajnyúl- és Galambtenyésztők Egyesületéhez tartozott, melyet 1922-ben Békéscsabán alapítottak. Az egyesület működése Békés megyén kívül Arad megye ide tartozó területére terjedt ki. Hivatalos lapja az Alföldi Baromfitenyésztő (5. sz. kép). Az egyesület célját, a közgyűlés határozatát a lap 1924. évi ápr. 1-én megjelent számában ismertették.

45 „Termelés és értékesítés egy kézben. . . célunk nem csak az, hogy az egyesület tagjainak tenyésztési buzgalmát fokozzuk, hanem, hogy foglalkozzunk az értékesítési kérdések megoldásával is. Az egyesület évi rendes közgyűlése elhatározta, hogy elsősorban értékesítési, de másodsorban tenyésztési célzattal részvénytársaságot létesít, s az erre vonatkozó lépések megtételére utasította a vezetőséget..." Az egyesület a részvénytársaság létesítésével, a szövetkezéssel többet akart tenni az országos egyesületnél, de a meghirdetett terve, „a termelés és értékesítés egy kézben", a tőke hiánya miatt nem valósult meg. Az egyesület a lakosság széles rétegeit kapcsolta össze s a gazdasági iskola tanárain, tanítókon, az állatorvoson, a keltetőállomás vezetőjén kívül munkások és parasztok voltak a tagjai. (6. sz. kép) Az egyesületi lapban a szakcikkeken kívül a megrendezésre kerülő és a lezajlott kiállításokról olvashattak az érdeklődők. Jelentős helyet foglaltak el a hirdetések, s ezek jellemző képet adnak egy korról. 46 Orosházán a 30-as években került közelebb a gazdasági felügyelőség a tenyésztőkhöz. Az amerikai és nyugat-európai tanulmányúton járt Predmerszky Dezső, az országosan elismert szakember irányította éveken át a környék baromfitenyésztését. A cél az volt, hogy minél több baromfitartó kövesse a korszerűbb tenyésztési, tartási módszereket, nagyobb hozamot érjen el és ennek révén több jövedelemhez jusson. Főbb követelmények voltak: fajtatiszta állomány, baromfitífusz-mentesség és megfelelő tyúkólak. Akkoriban a kettős hasznosításnak (hústermelő és jó tojó) megfelelő sárga, fehér vagy kendermagos nemesített magyar tyúk tenyésztését támogatták. Lábgyűrűvel vagy szárnyjelzővel látták el őket. A baromfitífusz-fertőzöttség felderítése céljából, egy vagy több esetben ismételve, az állományt vérvizsgálat 17