Gulyás Mihály: A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 12. Békéscsaba-Orosháza, 1987)
Némi béremelést akkor értek el, ha nehezen kopasztható baromfiakat hoztak be az üzembe. A munkások keresetükből nem sokra mentek, ugyanakkor látták, hogy a kereskedők gazdagodtak, mindig építkeztek s új autókat vásároltak. 1938 május végén a rossz közhangulatot még csak növelte a kenyér árának fölemelése. Ennek következményeként a munkások május 30-án a kopasztási bérek emelését kérték. A kereskedők (Bernardinelli-Öhlschlager-Ungár cég) kilátásba helyeztek bizonyos bér javítást, megígérték, hogy az ingyenes pulykabehordást beszüntetik, de a munkások ragaszkodtak a feltételeikhez. Ezeket a munkaadók nem teljesítették, s így május 31-én a munkát nem kezdték meg. Ekkor a cég „a nagyságos főszolgabíró úr" segítségét kérte, hogy ebben az ügyben soronkívül közbelépni „méltóztassék". Kérelmükhöz csatoltak egy sebtében összeállított kereseti kimutatást is. Ebben egy asszony napi keresetét 2,82 pengőben jelölték meg és végül megállapították: „A fentiekből kitűnőleg a munkások helyzete semmi kívánni valót nem hagy hátra és fellépésük kizárólag az előálló kényszerhelyzetben való bizakodásban rejti alapjait". 71 Június 1-én a főszolgabírói hivatalban a munkások megbízottai, Breznyikné Poór Julianna és Horváth Józsefné, valamint a cég részéről Ungár Árpád aláírták a jegyzőkönyvet, amely szerint sikerült némi bérjavítást elérniök, kevesebbet, mint amit kértek, de többet, mint amit a cég ígért. A munkásmegbízottak kérték társaikat, hogy ők is jöjjenek a főszolgabírósághoz, de két asszonyon kívül a többiek inkább az üzemben várták a fejleményeket. A baromfiipari munkásoknak a II. világháború évei alatt is volt egy jelentős megmozdulásuk. Az akkori eseményekről a hivatalos jelentések nemcsak tájékoztatnak, de a megmozdulások indítékaira is rávilágítanak. 1940. augusztus 26-án az élelmiszer üzemek felügyeletével megbízott hadiüzemi parancsnok jelentette a csendőrőrsnek, hogy a Hangya Szövetkezet telepén 50 baromfikopasztó asszony munkabéremelést kért és a munka beszüntetését helyezte kilátásba, ha a munkabéremelést nem kapja meg. Ennek során a lefolytatott nyomozásról a csendőrőrsnek a főszolgabíró részére küldött jelentésében a következőket olvashatjuk: „A kikérdezettek valamennyien egybehangzóan előadták, hogy a munkabér felemelést azért kérték, mert a Magyar Mezőgazdák cégnél ugyanezért a munkáért, amit ők végeznek, magasabb munkabért fizetnek." „Azon kijelentésüket, hogy augusztus 27-én a munkát megszüntetik, afeletti elkeseredésükben tették, hogy férjeik katonai szolgálatra vannak behíva, és maguk, és családjuk igen nagy szegénységben vannak." Megállapítja továbbá a jelentés, hogy „Munkabeszüntetés nem történt a telepen, a munkások kárt nem okoztak, a munkát tovább folytatták, a kérelmük pedig részben jogos volt, így bűncselekmény fennforogni nem látszik, feljelentés senki ellen nem lett téve". 72 Az üzemekben fizetett munkabérek vizsgálata további részletes kutatásokat kíván, amelyre ezúttal nem tudunk vállalkozni. Nagyon érdekes volna további feltárás során a baromfitelepi munkások és mezőgazdasági munkások kereseti viszonyainak hosszabb időn át történő összevetése. Az államosítás után bérkövetelések nem voltak, bár az ötvenes években gyakori volt a panaszos hang azért, mert az élelmiszeriparban kevesebbet 132