A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

G. Szénászky Júlia: A korai szakálháti kultúra Battyonyán

edénytípusokból aránylag bőséges sorozat áll előttünk (2—5. kép). A 13. gödör is szabályos kör alakú volt. Laza kitöltése miatt fölötte a talaj kissé megsüllyedt, de jól meg lehetett figyelni, hogy az alsó, korai gödröt egy égett, pernyés kitöltés zárja, amely fölött késői, már a kialakuló tiszai kultúrához tartozó leletanyag került elő. A gödör átmérője: 108 cm. Nem mondható viszont el a jó megfigyelési lehetőség az J, ház esetében. Az eddig feltárt területnek nagyjából a közepén , fekszik, csaknem szabályos téglalap alakú, lekerekített sarkokkal. Feltárás közben megfigyeléseinket az is nehezítette, hogy két idényben, két részletben ástuk ki az amúgy is igen rossz minőségű padlóval rendelkező objektumot. A csak helyenként megfigyelhető sárga agyagpadlót nyomokban fehér szerves anyag borította. A ház északi fala mentén sűrűn függőleges karólyukak helyezkednek el, ezekhez simult szélén kissé megemelkedve a ledöngölt, lekent padló. A ház ÉNy-i negyedében ásták később a 16. gödröt, ezzel a ház jelentős részét teljesen elpusztították. A ház szelvénybe eső méretei: 825 x 650 cm. Az épület berendezését az idő nem őrizte meg, pusztulása előtt a használható tárgyakat elszállították, így zömmel csak edénytöredékeket, állatcsontot, néhány eszközt találtunk benne (7. kép 5, 8,10,12.). Sokkal jobb körülmények között sikerült feltárnunk a szelvénysor nyugati végében a 9. házat. Az épület leégett, így könnyű dolgunk volt a jól átégett, színében is elkülönülő padló követése. A padló körül 40-50 cm mély, 30-35 cm széles árok húzódott, melynek belső szélén a padló kissé felhajlott, mintegy követve az egykori fal görbületét. Ez a fal vonalában húzódó alapárok lehetett, amibe a tartószerkezetet helyezték el. Az árok a délnyugati sarokban 190 cm hosszon megszakadt, itt lehetett a bejárat (6. kép). Az épület trapéz alakú volt, ez a forma a Balkánon szélesen elterjedt a neolitikum idején. Méretei: 470, ill. 710 x 820 cm. Az északi falra egy 300 x 180 cm-es padka támaszkodott, a 29 cm magas, jól kitapasztott rész a tűzhely és a ház fala között helyezkedett el. Ez a „beépített bútor" fekvőhelynek és munkahelynek egyaránt megfelelt, és ehhez hasonlót azóta már több házban is megfigyeltünk. A lelőhelyen már a legkorábbi megtelepülési szakaszhoz tartozó házak is az építéstechnika sokféleségét mutatják, ami arra utal, hogy az egyes építmények funkcióbeli különbségei szerint különféle építési módszereket is alkalmaztak. A viszonylag kisebb, trapéz alakú ház mellett megtalálhatjuk a nagyméretű, téglalap alakú építményt is, ami a Parázs tanyán kívül Battonya-Vid-parton került még elő.

3 Az épületek, azok funkciója és eredete azonban hasonlóan a házakban feltárt magvak és más növényi, valamint állati eredetű leletanyaghoz, sokkal inkább az életmód, a gazdálkodás vizsgálatának körébe tartozik, jelen tanulmányunkban viszont elsősorban csak az időrend kérdéseivel foglalkozunk. 6