A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Domokos Tamás: Békéscsaba környékén gyűjtött Chondrula tridens (O. F. Müller) héjmorfológiai vizsgálata (Gastropoda, Stylommatophora, Enidae)

csapadék is kisebb, csupán 520—540 mm közötti érték. A gyűjtőhelyeken az É-EK-i szélirány az uralkodó. A kifejlett foggal rendelkező példányok legfontosabb morfológiai jellemzőit (H = magasság, W = szélesség) 5%-nál kisebb hibával mértem meg tolómérővel. A kapott összetartozó H—W párokból számítottam ki H/W nyúltsagot jellemző indexet, s meghatároztam még a mennyiségi sorok következő jellemzőit: A — a mérés terjedelme (az előforduló legnagyobb és legkisebb érték különbsége) x = számtani középérték Mo = módusz (az elosztás leggyakoribb értéke) Me = médián (az előforduló értékeket kétfelé osztó érték) 1 V = - (Sx

2 — xEx) = variancia, szórásnégyzet n x = lineáris méret, vagy ezek hányadosa n = vizsgált példányok száma 3. A nyert eredmények A feldolgozás során nyert H értékek mennyiségi sorát a 3. ábra, a W és H/W relatív frekvenciáit pedig szintén lelőhelyenkénti bontásban a 4. és 5. ábra szemlélteti. E variáció-statisztikai görbékhez tartozó statisztikai jellemzőket a táblázat foglalja össze. A táblázatban saját adataimon kívül felhasználtam még ROT ARIDES, 1931. már idézett munkájában található H/W adatait is. Ezek statisztikai jellemzőit is kiszámítottam és táblázatoltam. A 2. és 3. ábra és a táblázat összevetése után megállapítható, hogy a négy gyűjtőhely H értékeinek frekvenciái gyakorlatilag megegyeznek, hiszen az egyes biotópok között adódó néhány 0,1 mm-es eltérés hibahatáron belül van. A szórás értékei a szabadkígyósi biotóp kivételével az idáig tapasztalt 0,55 és 0,71 érték közé esnek (DOMOKOS, T. 1981). A szabadkígyósi mintát időszakosan víz alá kerülő területen gyűjtöttem, s így annak összemosott voltával számolni kell. Erre utal e minta a többinél laposabb, az öthalmi löszben talált fosszilis példányokéhoz hasonló H/W variáció-statisztikai görbéje is (5. ábra, ROT ARIDES, M. 1931). Érdekes, hogy a W frekvencia görbéi az alig különböző statisztikai jellemzők ellenére formailag mennyire eltérnek egymástól (4. ábra). A biharugrai egyedek házának szélessége jelentősen különbözik a békéscsabaiakétól. A biharugrai egyedek már megjelent fogaik ellenére gyengébb ajakkal rendelkeznek, ami a teljes kifejlődés kedvezőtlen körülmények miatti elmaradásával magyarázható. Ezt a hatást több generációt magába foglaló, nagyobb területre kiterjedő, s így nagyobb példányszámot is eredményező gyűjtéssel lehet kiküszöbölni. Ezek a feltételek azonban igen nehezen teljesíthető feladatot jelentenek a gyűjtő számára. 59