A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Erdész Ádám: Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig

Az idő pedig nagyon rövid volt még ahhoz is, hogy igazán tudatára döbbenjenek saját erejüknek. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság parasztpolitikáját behatóan vizsgáló Mészáros Károly arra a megállapításra jutott, hogy a csanádi események alakulása leginkább a Kelet-Dunántúlon történtekkel mutat hasonlóságot. E területeken a mezőgazdaság kapitalista fejlődése a legmagasabb szintet érte el. A tőkének a mezőgazdaságba történő beáramlása országos viszonylatban is e területeken volt a legelőrehaladottabb. A szóban forgó tájak nagybirtokainak kvalifikált rétegeket is magában foglaló munkássága a falvak nincstelenjeivel szemben a birtokok egybentartása mellett foglalt állást.

94 Legvégül arra a kérdésre kell válaszolnunk, hogy a bukás után maradt-e valami a forradalmak eredményeiből Mezőhegyesen? A lendület még eltartott egy darabig; az érdekvédelmi mozgalmakat nem lehetett egyik pillanatról a másikra megszüntetni. 1921 januárjában a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége mezőhegyesi helyi csoport megalakítására kapott engedélyt. Ám ez a gépmühelyi szakszervezet nem volt hosszú életű.

95 1926-ban a szegődményesek próbálkoztak a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportjával. Ők az engedélyezésig sem jutottak el.

96 A birtok-község határa újra hermetikusan lezáródott. A forradalmak idején épp, hogy gyökeret eresztett politikai, érdekvédelmi szervezetek nem tudtak annyira megerősödni, hogy elbírják az 1920 után rájuk nehezedő nagy nyomást

97