A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Czeglédi Imre: A Lieb és a Reök-Röck család története. (Munkácsy Mihály családjának történetéhez) I. közlemény

vonult vissza a felvidéki hadjárat után, nagy kerülővel elvonva az ellenséget a Debrecenbe költöző kormánytól. A Galíciából bevonuló Schlick Miskolcon kívánta felütni főhadiszállását. A magyar kormány is nagy jelentőséget tulajdonított a városnak, innen irányították az észak-magyarországi hadműveleteket. 1849 elején a város többször gazdát cserélt: májusig kétszer került az osztrákok kezébe, akik arra kötelezték a megyei hivatalnokokat, hogy írásban esküdjenek fel az új császárnak, a fiatal Ferenc Józsefnek. Mind Munkácsy, mind a családi hagyomány egyértelműen úgy említik, hogy a beözönlő orosz sereg elől menekült el a család Miskolcról Cserépvárra, Reök Antalhoz. Mivel Paskievich június közepén lépte át a határt és 30-án vonult be Miskolcra, a Lieb család 1849 júniusában kerülhetett Cserépvárra. Ugyanitt húzódott meg gyermekeivel Lieb Mihály testvére, Tóth Ferencné Lieb Mária is Eperjesről, s a szabadságharc végső óráiban ide menekült Reök István is. Nem csoda, ha az átvonuló orosz sereg tisztje óvodának nézte az egyik szobában összegyűjtött Reök—

Lieb—Tóth gyerekeket, s a kastélynak ezt a részét nem kutatták át, pedig épp a szekrénnyel elzárt szomszéd szobában voltak elrejtve a faluból sebtében összegyűjtött fegyverek". N Munkácsy szerint édesapja visszament Miskolcra, ott az ellenség elfogta és börtönbe zárta. Nem ismerjük Lieb Mihály miskolci életét. A nagyon gyér levéltári adatok alapján annyit tudunk megállapítani, hogy május 11-én Miskolcon tartózkodott: a trónfosztás után ugyanis a haza oltárára meghirdetett gyűjtés ívén szerepel, s a legtöbbet adományozók között találjuk.

57 Valószínű, hogy az oroszok bevonulása után börtönbe került. Állásának elvesztését bizonyítja, hogy 1849 második felében, az osztrákok által felállított királyi biztosi hivatal idején már nem ő, hanem Begovcsevich Ignác a sóhivatal pénztárnoka. Vadnay szerint kiszabadulása után a gyűjtőpénztárnál kapott állást. A hadiesemények megszűnése után Liebné is visszatért gyermekeivel Miskolcra, de hamarosan — 1850. január 12-én — tüdőbajban meghalt.

58 A gyermekek nevelését egyelőre Lieb Mihály első házasságából született leánya, a fiatalon özvegyen maradt Villámné, Lieb Cecília vette át. Másfél év múlva azonban — 1851. szeptember 21-én — Lieb Mihály harmadszor is megnősült.

59 Egy megyei tisztviselő özvegyének leányát, a jóval fiatalabb Eötvös Erzsébetet vette el. A házasság azonban nem lett hosszú életű: fél év múlva 1852. május 14-én Lieb Mihály is meghalt.

60 Munkácsy szerint „a háborús fogsága alatt szerzett betegsége megtámadta egészségét" s az utolsó időkben már gyakran látta ágyban feküdni édesapját. Az anyakönyv szerint agyvérzés okozta halálát. Az árván maradt gyermekeket s az örökséget a Reök rokonok osztották szét maguk között. Munkácsy az Emlékeimben leír néhány tárgyat, amely édesapja örökségéből Reök Istvánhoz került. A gyerekek sorsa elvált egymástól. Ezek után tekintsük át Lieb Mihály gyermekeinek, Munkácsy testvéreinek életútját! 259