A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Czeglédi Imre: A Lieb és a Reök-Röck család története. (Munkácsy Mihály családjának történetéhez) I. közlemény

1684-ben halt meg. Ferenc József nevű fiáról annyit tudunk, hogy mindkét fia a művészeti pályát választotta: szobrász, illetve ötvös volt Potsdamban, illetve Bécsben. János Károly Ferenc másik fia, János György Antal 1670. szeptember 3-án Schöfflingben született, 1706-ban nősült, Schwäbisch Grünnben a főbíró lányát, Möszgang Barbarát vette el. 1715-ben Bécsbe költözött, 1723-ban Prágába, végül 1733-ban ismét Bécsbe. 1737-ben spanyolországi zarándokútján halt meg. János György Antalnak két fiúgyermeke maradt: a fiatalabb, Miklós Farkas Dagobert 1736-ban a Koháry-ezredbe vétette fel magát, 1756-ban huszárhadnagyként Szentpétervárott találjuk, 1761-ben Moszkvában huszárkapitány, s 1764-ben Oroszországban hunyt el. János Ferenc Antal, a Lieb-kódex írója, a magyarországi Lieb család alapítója 1708-ban a pfalzi Launingenben született. 1731-ben a bécsi kamara a Sáros megyei Sóvárra helyezte sóhivatali írnoknak, ez a Liebek első megjelenése Sóvárott. 1741-ben nősült, felesége egy sóvári sótiszt leánya. 1748-ban Bártfára került. Három fiuk született, de csak az elsőszülött, Benedek József Ferenc maradt életben. Felesége 1750-ben meghalt. János Ferenc Antal még abban az évben újra megnősült: Bereczky János bártfai főbíró leányát vette el. Ebből a házasságból öt leány született, de csak három maradt életben. A lányok a Bártfán állomásozó katonatisztekhez mentek férjhez, s elköltöztek Bártfáról. János Ferenc Antal 1781-ben ment nyugdíjba, s 1785. december 12-én halt meg Bártfán. Fia, Benedek József Ferenc 1744-ben már Sóvárott született. Gimnáziumot járt, s festőművész lett. 1769-ben Bliha Mária Annával kötött házasságot, s 1770. október 24-én született György János József nevű fiuk, az utolsó, akinek nevét bejegyezték a kódexbe. Még 14 évig vezette feljegyzéseit János Ferenc Antal, de nem akadt olyan születési esemény a családban, amelyet a Lieb család történetére fontosnak tartott feljegyezni. S ezt feltétlenül figyelembe kell vennünk további fejtegetésünkben. A kódex feljegyzései 1784-ben szakadtak meg. Időben tehát nem érik el Munkácsy édesapjának, Lieb Mihálynak eddig feltételezett 1802-ei születését. Mivel Lieb Mihály születési bejegyzését nem találták, anyakönyvek alapján nem lehetett megállapítani Lieb Mihály szüleit sem. Másrészt azonban mivel Lieb Mihály is ugyanúgy sótisztviselő volt, mint a kódexíró János Ferenc Antal, a foglalkozás azonossága mögött rokoni kapcsolatokat sejtettek, feltételezték, hogy Lieb Mihály a kódexben feljegyzett utolsó Liebnek gyermeke lehet: „Ha volt is több fia — a festő Benedek József Ferencnek (C. I.) — minden valószínűség szerint György János József, a Bliha Annától 1770-ben született fiú volt Lieb Leó-Mihály apja, aki mint dédapja s valószínűleg apja is kincstári sótiszt volt, s akinek keresztlevele alapján, amelyet felkutatnunk nem sikerült, Munkácsy Mihály családfáját még teljesebbé tehetnők." A tanulmány írója tehát azt is feltételezte, hogy György János József is kincstári sótisztviselő volt, mint nagyapja. Ez volt a Lieb-kódex elemzésének végső konklúziója. A Lieb-kódexnek azonban van még egy, a család történetére vonatkozó fontos bejegyzése. Eszerint a krónikaíró nagybátyja, Ebenhecht György Ferenc 248