A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

L. Kósa: Angaben zum Allstagleben der Stadt Gyula (1801–1850)

Jegyzetek / Csupán utalásszerűén hivatkozom Gyoma (1977), Mezőberény (1973), Vésztő (1973), Sarkad (én.), Szeghalom (1980) monográfiáira. 2 Varga Gáborné: Békés megye helyismereti irodalma, 1945—78, Békéscsaba, 1979. 3 „Kunágota nagyközség, Csanád vm., Kovácsházi járás, ház 688., lakói 5858." Helységnévtár 1907., Bp. 1907. 585. 4 Ha van e hazában szobra a milliós tömegeket érintő kivándorlásnak, úgy megérdemelné a hasonlóul milliós bevándorló is, hogy emléküket így is megörökítsék, akik az Alföld e tájait nagy áldozatok árán művelésre fogták. Lenne szobor tehát a betelepülőknek, s éppen Kunágqtán. 5 Számos munka közül csupán Szabó Ferenc: Békés megye gazdasági és társadalmi fejlődésének főbb vonásai a XVIII. század elejétől napjainkig, (in. Békés megye gazdasági földrajza) Békéscsaba, 1974. 116., vagy Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai, 1715—1730. Békéscsaba, 1977. műveit emelem ki. 6 Miklya Jenő: Csanádapáca. Csanádapáca 1962. 7 Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az úrbéresítésért 1816—1849. (in. Orosháza, 1965. Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve). 8 Bernula Mihály: Ambrózfalva gazdasági és politikai fejlődése 1844—1969. Szeged—Hódmezővásárhely, 1969. 9 Oltvai Ferenc: Mezőkovácsháza község telepítése és fejlődése 1814—1849. (in. Emlékkönyv Mezőkovácsháza alapításának 150. évfordulójára), 1964. 10 Jubileumi emlékkönyv Újkígyós község megalapításának 150. évfordulójára, Újkígyós 1965. 11 Vö. Takács Lajos: Dohánytermesztés Magyarországon. Bp. 1964. 12 Lásd Pitvaros és Mezőkovácsháza történetével foglalkozó, már idézett tanulmányokat is. 13 Féja Géza: Viharsarok. Bp. én. 93. 14 Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben, VII. k. 476. 15 Szeder Pál: Kunágota község agrárpolitikája. Homok 1933. 5. 16 Seres József: Kunágota község társadalomrajza, Bp. 1937. 6. 17 Maday Pál: Békés megye története. Békéscsaba, 1960. 275. 18 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest 1851. II. 280. 19 Oltvai Ferenc: A Csanád megyei telepes községek társadalma és igazgatása a XIX. század első felében, (in. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIX. század, Szeged, 1978.) 95. 20 Uo. 81. 21 Gyimesi Sándor: A telepítvényes falvak „felszabadulása", (in. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1814) Bp. 1965. 154. 22 Takács Lajos im. 144. 23 Szeder Pál im. 35. 24 Uo. 10. 25 Csongrád Megyei Levéltár (CSML) Csanád megyei nemesi közgyűlés jkv. iratai, 1934/1846. sz. 26 Uo. 1365/1844. 27 Miklya Jenő im. 22. vö. 28 Békés Megyei Levéltár (BML) Battonyai főszolgabíróság iratok, járásbírósági peres iratok, 1189/1851. 29 Vö. Bodor József: A 100 esztendős kevermesi r. k. plébánia és templom története, 1935. 5. (Kevermes népi etimológiája). " 30 BML Battonyai főszolg. ir. járásbír. peres ir. 1018/1852. 31 A lakosság nem kontinuus voltára nézvést fontos e tény! 240