A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

L. Kósa: Angaben zum Allstagleben der Stadt Gyula (1801–1850)

emelnünk Imre (Szekeres) Mátyást, aki 1816-ban Apátfalván született, első gyermekei M agyar esernyőn, a későbbiek Marcibáni-Dombegyházán, illetve Kunágotán születtek. Három felesége volt, az első csőszteleki, a második kevermesi, a harmadik apátfalvi illetőségű volt. Ha a kertészfeleségek születési adatait a férjek már elemzett adataihoz hasonlóan feldolgozzuk, akkor az eddig kapott származási táblázatunk tovább színesedik, módosul. Alább az alapnévsorban szereplő kertészgazdák feleségeinek születési helyeit mutatjuk be: Csanád megye: Apátfalva (4), Battonya (5), Bánhidi-Dombegyháza (1), Csanádpalota (2), Földeák (1), Kevermes (11), Kisiratos (2), Kovácsháza (4), Marcibáni-Dombegyháza (8), Makó (2), Tornya (2); Majlát (1); Csongrád megye: Csongrád (1), Mindszent (1), Szeged (1), Szegvár (1); Békés megye: Gyula (2), Endrőd (1), Kígyós (1); Arad megye: Almásiratos (1), Kurtics (1), Magyarpécska (2), Nagyvarjas (3), Szentpál (1); Heves megye: Boconád (1), Nádújfalu (4), Tarnalelesz (2), Verpelét (1); Nógrád megye: Nemti (1), Zagyvaróna (1); Bars megye: Módos (1); Jász-Nagykun-Szolnok megye: Árokszállás (1), Kenderes (1), Kunszentmárton (i); Pest-Pilis-Solt megye: Tápiógyörgye (1); Borsod megye: Szihalom (1); Torontál megye: Csősztelek (1), Torda (1), Újfalu (3); Тете s megye: Majlátfalva (1). E kimutatásában 74 személy adatait tudtuk feldolgozni, amiért is az adatok a 133 kertész-család 55,6%-át érintik. Ebből a több mint 50%-os tömegből a legszámottevőbb, mondhatjuk, hogy döntő többség Csanád megyei (41 fő). Az természetes, hogy az egyes házaspárok házasságkötésének helyét rendkívül nehezen állapíthatjuk meg, csupán a környező települések (mint pl. Battonya, Kevermes) és a helybeli (kunágotai) esetek ismertek. Egyebek mellett az is tanulságos lehet számunkra, amit a családi, avagy a rokonsági kötelékekről megtudhattunk. Ezek felhasználásával deríthetünk fényt arra is, hogy Kunágota benépesítése milyen „szervezeti keretek" között ment végbe, vagyis az egyes kertészcsaládok egyedül, mintegy a korábbi közösségből kiszakadt sejtként vállalkoztak arra, hogy egy új telepítvényt megüljenek vagy pedig valamilyen csoportok érkeztek. Amely vállalkozás a korabeli fogalmak szerint is, nemcsak kecsegtető (Ígéretes) gazdasági lehetőségeket kínált, hanem bizonnyal a családok tudták azt is, hogy milyen gondot jelent, milyen töredelmes lesz az új otthon „szerzése". Mintegy bevezetésként már is megjegyezhetjük, hogy gyakran összefogtak a családok, akiket valamilyen rokoni (vagy egyéb) szálak fűztek egymáshoz, s ekként határozták el magukat Kunágota „felépítésére". — Nemegyszer nős, esetleg külön háztartásban élő fiával költözött az apa Kunágotára; így érkeztek Piros Ferenc és fiai, Ferenc és Ágoston Battonyáról. 232