A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)
Kósa László: Adatok Gyula város művelődéstörténetéhéze és történeti néprajzához (1801–1850)
18. A forradalom és szabadságharc eseményei (1848. márc. 20.) „Be volt (a nép) az egész megyebeli községből nagy részbe rendelve ide Gyulára a Reformot tzélzó és az ország Gyűlésről a Consilium által leküldött 12 pontok meg hallgatására, és azok megmagyarázására, a közvélekedésének kitanulására. A Gyűlés reggeli tíz órára határoztatott, a megye háza udvarára temérdek nép begyűlt. Örült a régenn óhajtott rabságból kiszabadulásának, rendesen viselte magát, Ígérte a rend fenntartását, arra felesküdött." Lelőhely: Ecsedy, időjárási feljegyzések, 84—85. levél. „Egyetlen fijam Albert, 2lik éves a haza felszollitására az önkéntesek közzé 3 évre beállott Katonának. 1848. jun. 21kénn itten Gyulánn. Kapott elő pénzt 15 pengő frtot. Szegeden ismét kap 5 pengőt igy 20 frt. El ment többekkel együtt Szegedre a gyűlő hejre Jun. 24kén 1848. Vitt 1 nyári felöltőt, 1 lajbit, 1 nadrágot, 4 pár fejér ruhát, 4 sebbe valót, 3 nyakravalót, 4 kaptzát, 1 Törülközőt, egy más kodoformát (?) foltnak, 1 pár csizmát, 1 kalapot, bitskát, penecilust, varró és gombostőket, kék és fejér cérnát. — Az Isten légyen kedves fijam oltalmad, segedelmed. Adja a jó Isten hogy elő meneteledben még én és anyád örvendezhessünk. N.B. a mejje meg romlása miatt elbocsátatott és okt 2kán hazajött." Lelőhely: Ecsedy, időjárási feljegyzések, 87. levél. (1849) „Januárius 14kénn jöttek mintegy négyszázan a Sándor lovagok Gyulára elfáradva és innen indultak Debreczen felé, a hová a Diéta, miután Vindischgrátz Pestet elfoglalta lejött. Ezen lovagok többnyire nyereg és csákó nélkül jöttek sietve csupasz fanyerget hoztak. Azokat itten a Szijjártók, lakatosok felszerelték, ugy hogy ma már minden legénynek kész nyerge van. A zöld csákóknak is nagy részét itt mulatások alatt készítették a Szabók. Indultak 10 óra után egy fertájjal Sarkadra. A Seregeknek erőss és hatalmas ura legyen őrjük és fejedelmek." Lelőhely: Ecsedy, időjárási feljegyzések, 92. levél. (1849. február 17.) „Itten Gyulán valami 200 néhány Cseh pattantyús legények, kiket ide szekereken szállítottak, és itten az Uraság ló oskolájában, azon ezer mása lőporból, mellyet gojókkal és kilenc ágyúval hoztak Szeged Aradról ide, töltéseket készítettek. Ma febr. 17kén ezen cseh és német legények Várad felé indíttattak a német városi szállásokról, és a megye udvarházánál megkérdeztettek, ha akarnak-é a nemzet mellé állani? De csak tizen állottak. A többitől kardjok elvétetett, és bár a tovább szállítási szekerek készen voltak számukra, de megérdemlett átalkodások következésében nemzeti őröktől kisértettek, s gyalog kellvén menniek — tsak a pogyászoknak adtak kocsikat. — A sok gyilkos elfogott ráczok s horvátok is, s szerbek százanként hozatnak ide, s itten táplálják, kiknek pedig pusztítások és gyilkolásokért nem kenyér, hanem akasztófa vagy még nagyobb büntetés kellene." Lelőhely: Ecsedy, időjárási feljegyzések, 93. levél. (1849. február) „28. darab idő óta naponkint az ágyuk körül gyakorlott Tüzérek, délután három ágyúval az Uraság laka mellett ugy nevezett paripa ligetbe töltéssel próbát tettek, és lőttek talán kilenczszer, de tsak fél töltéssel. Március 1-е esső Sár. Ekkor indultak a tüzérek három- ágyúval és hét társzekérrel, mellyek itten a parochia előtt állottak, Sarkad felé, reggel 10 óra előtt." Lelőhely: Ecsedy, időjárási feljegyzések, 94. levél. 191
