A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

G. Szénászky Júlia: A korai szakálháti kultúra Battyonyán

lelőhelyein előforduló szakáiháti importleletek is bizonyítanak (AlattyánKiskert, Békés—Déló, Tiszaug—Vasútállomás). Sem a korai, sem pedig a későbbi AVK-ban sem találunk túl sok megegyezést a szakáiháti kultúrával, miként ezt Kalicz N. és Makkay J. is hangsúlyozták.

137 így nagyon valószínű, hogy az AVK a vele egy ideig párhuzamosan élő korai szakálháti kultúrától átvehetett néhány díszítési elemet, talán éppen ezzel magyarázható a késői AVK leletegyüttesekben, (Békésszentandrás-Furugy, Békés-Déló,

138 CsárdaszállásFegyelmi part) a vörös pasztózus festés megjelenése, valamint a késői AVK-ban előforduló arcos edények, amelyeknek a szakáiháti kultúrával való egyidejűségére Kalicz N. és Makkay J. is utalnak.

139 Lehetséges, hogy éppen a szakáiháti kultúra állítja meg az AVK népének déli terjeszkedését, hiszen AVK település a Körös-völgytől délre mindeddig nem került elő, az AVK népe a Maros völgyét sohasem hódította meg. Importjai ugyan mélyen a vincai területeken is megtalálhatók (Banjica, Fratelia), de az AVK-val szemben jelentős dél—északi mozgást figyelhetünk meg, a Vinca В időszakban a szakáiháti kultúra csaknem a teljes AVK területen elterjedt. Eredetét tekintve a Körös-Starcevo kultúra végével kimutatható megegyezések miatt a közép-európai vonaldíszes kultúrához hasonlóan már a Vinca kultúra korai szakaszában, annak hatására fejlődött ki a szakáiháti kultúra a balkáni és a közép-európai régió határán. 16