A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Skolka András: Orosháza topográfiai leírása 1815. (Németből fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Soós István)

Megjegyzés. Biztosra vehető azonban, hogy minden egyes összeírás alkalmával könnyen kitalálható okoknál fogva az állatok legkevesebb egyharmadát nem jelentik be. Hány darab jut ezek szerint Orosházára amely ezidáig virágzó állattenyésztéséről volt híres. Ugyanennek fokozatos csökkenése magukból a fent vázolt körülményekből magától értetődik. § 9. A búza értékesítésének helye többnyire Miskolc, Borsod megyében, 6 mérföldre Eger alatt és Nagyvárad, Bihar megyében, ahová a gabonát az orosháziak tengelyen maguk szállítják el; a köles értékesítési helye Kecskemét és Gömör megye, amelyeknek lakói azt itt helyben szorgalmasan felkutatják; a dohányt Pest városában értékesítik, ahová elszállítják; a bort, mint a legjobbat a megyében, többnyire itt a helységben elfogyasztják, csak kevés jut el belőle eladással a szomszédos helységekbe. § 10. Igavonó állatot itt a gazda mindenesetre aránytalanul nagy számban tart. Miután a 237 6/8-ad telek mindegyikére 56 holdat számítanak, 12 igásökör és 12 igásló jut egy telekre. Ez túlságosan sok az említett föld megműveléséhez szükséges mennyiséghez képest. Itt vagy a lovakat vagy az ökröket meg lehetne takarítani. §11. Kézműves a helységben kevés van és ezek is csak olyanok, akik közvetlenül a paraszt szükségleteit elégítik ki, mint pl. a csizmadiák (a magyar cipészek), takácsok, szabók, szűcsök, halinakészítők vagy köpönyegszabók (szűrszabók), akik igen durva fehér posztót dolgoznak fel ruhának, néhány kovács, molnár, bognár, lakatos és asztalos. Az előbbiek vannak a legtöbben, bár a lakosság legnagyobb része csizmáit készen vásárolja meg Béky [Békés], Gyula és Szarvas vásárain, ahová minden évben a debreceni és kecskeméti csizmadiák közül nagyon sokan kész árukkal érkeznek. Nyáron ezek közül a kézművesek közül legtöbben mellékesen földműveléssel is foglalkoznak, hogy a télirevalót vagy mint igazi parasztok vagy mint napszámosok keressék meg; ennélfogva tehát ebben az időszakban nagyon ritkán található egy is közülük a faluban. § 12. A faluban minden középületet és a földesúri épületeket beleszámítva 1028 házszám van.

13 A házak építésének módja, egy-két különleges épületet kivéve, teljesen egyforma. Mindegyiknek van egy utcára és egy hátra, az udvarra nyíló szobája; közöttük van a konyha és amögött az élelmiszer tárolására egy kamra. A szükséges istállók maguktól értetődőek, ágyak és egyéb bútorok felállításában és elhelyezésében nem térnek el az egyszer már kialakult szokásmódtól. Általában az egyik kis ablak az utcára nyílik, a másik az udvarra. Csak a takácsok kivételek, akik a nagyobb világosság miatt és talán hogy a kifeszített fonalat nagyon kiszárító léghuzatot elkerüljék, mindkét ablakot az utca felé építik meg; úgyhogy erről az idegen is egészen biztosan felismerheti egy takács lakhelyét. i 153