A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Skolka András: Orosháza topográfiai leírása 1815. (Németből fordította, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Soós István)

De hol vannak a szűk esztendők, amikor a vetőmagot egyszer sem nyerik vissza, amikor széna sem nő, mint az egymást követő 181 l-es, 1812-es és 1813-as években? Az ilyen esztendőkben a tényleges veszteség 80—100 forintot tesz ki a bérbe vett 10 holdon. Kovácsháza pusztán, ahol 4 forint bért fizetnek egy holdért,

10 a veszteség még nagyobb, a profit is kisebb a jó években. Ha azonban a pusztákat mind szántóföldnek törnék fel, akkor rétek hiányában honnan szereznék be a szénát? A pénzhiány és a 3 egymást követő szűk esztendő embereinket nagyon erősen megviselte. §.5. Vizek. Mivel sem magában a helységben, sem a közelében (mint Gyula, Békés, Mezöberény, Tárcsa, Gyoma, Endrőd, Szarvas, Szent-András esetében a Körös) nincs folyóvíz, számunkra a Gyaparas

11 (Gyopáros) tó nagy jótétemény. Még a legszárazabb években is, amikor minden állóvíz és vízmosás kiszárad, van benne elegendő víz, amelyet a tó közepén található források bőven táplálnak. — Ebben a tóban úsztatják a lovakat és a juhokat, és áztatják (tilolják) a kendert. Ettől nem messze még két kisebb tó van, az egyiket disznóitatásra használják, és ezért tilos benne a kenderáztatás. Bent a faluban ivóvízben nincs hiány, mivel majdnem minden háznak van saját kútja. A víz azonban édeskés, csak kevés kútban van valójában jó víz. A helységen kívül a legelőn is elegendő községi kutat ástak a legelésző birkák, borjak, tehenek itatására.

12 §.6. A szántóföld nagysága és aránya a legelőhöz. A népesség számához viszonyítva Orosháza területe túl kicsi, ezért ezen idegen puszták bérbevételével próbálnak segíteni. Az egész terület 475 4/8 teleknyi felszín, azaz 26 628 hold. Ez magában foglalja a szántóföldet, a legelőt (beleszámítva a hozzácsatolt Kiscsákó pusztát), a szőlőskertet és a kenderföldet. Maga a szántóföld ebből 237 6/8 teleknyi, minden egyes telket 56 holdnak számítva összesen 13 314 hold. A legelő az abból lekerekített szőlőskertekkel együtt éppen ugyanekkora, mert a szántóföld és a legelő között egyforma aránynak kell lennie. Mivel azonban a helység egyre növekszik, a legelőt az új házhelyek és szőlőskertek kiosztásával itt is egyre inkább szűkítik. §.7. Az orosházi talaj egészében fekete, humusszal erősen vegyült, tehát földművelésre kiválóan alkalmas agyagos talaj, csak néhol homokos vagy nitrátos (szikes). Egészében véve a vidék termékeny. Száraz esztendőkben a termés gyenge és még az érés előtt szárában kisül vagy elszárad; esős, nedves évek azonban kamatostul pótolják az akkor elszenvedett károkat. A trágyázást iti teljesen rábízzák a jó anyatermészetre, és nem minden alap nélkül; ha ugyanis az egyébként is kövér talajt mesterségesen megtrágyázzák, a kövér termény a kissé csapadékos esztendőben (ahogyan ezt itt már többen 149