A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)
G. Szénászky Júlia: A korai szakálháti kultúra Battyonyán
b) Leleteink között egy olyan edényoldal-töredéket közlünk, amelyen a felület sok apró, sorokba rendezett bütyökkel borított (7. kép 8). Ez a díszítés, amelynek őse a barbotin lehet, egy időszakban igen szélesen elterjedt, megtaláljuk a Körös 95 , Starcevo 96 kultúrák késői szakaszában, mindenütt olyan lelőhelyeken, ahol már vincai elemek is fellépnek. Megtalálható ugyanakkor Thesszáliában is, az Agia Sophia magulán. 97 A Dél-Alföldön Csókán 98 , Tápé-Lebőn", Hódmezővásárhely-Szakáiháton 100 , továbbá a szakáiháti kultúra északabbi területén Tiszasas-Rév 101 és Tiszavasvári-Paptelekháton 102 került elő. Az Alföldön már az AVK leletei között is fellép 103 , de megtaláljuk a vonaldíszes kerámia régibb szakaszában Közép-Európában is. 104 c) Perem alatti benyomott lencsesor Előfordul Battonya-Parázs tanyán, leggyakrabban kettős sorban (7. kép 1, 5). A 7. kép 1. számán bemutatott darab legjobb analógiáját Aradacról 105 ismerjük. Ezek általában durvább anyagú, nagyobb méretű fazekak díszítésére szolgálnak. Néhány példányuk Battonya-Vid-partról is előkerült. 106 Több soros benyomkodást itt kevesebb darabon találunk. Ezt a díszítést Kalicz N. és Makkay J. 107 a Szakáiháton előkerült darab kapcsán 108 vincai hatásként említi. A vincai kultúra korai szakaszában valóban igen gyakori és jellemző, csak példaképpen említjük Trnovacról 109 és a Bánát keleti részéről. 110 Megtaláljuk Csókán is. 111 A perem alatti soros benyomkodást néha körömmel is előállítják, ilyent Battonya-Parázs tanyán figyelhetünk meg (7. kép 9). • A kerámia elemzése során úgy véljük, elhatárolható, körülírható az a horizont, amelyben a szakáiháti kultúra legkorábbi szakasza megjelenik a DélAlföldön, a Körösök völgyétől délre. Thesszáliában, az Agia Sophia magulán egy olyan leletanyagot sikerült elkülöníteni, amely eltér az ismert klasszikus Diminitől. Itt fekete, fényezett, pasztózus vörös festésű edények kerültek elő. Bemélyített és festett formában vörös és fehér spirálkötegek, meander, zeg-zug, kör és háromszög alakú díszítések találhatók edényein. 112 V. Milojçic szerint a klasszikus Diminitől elsősorban a karcolás és a pasztózus festés különíti el. Ebben a rétegben kerültek elő Thesszáliában először olyan edények töredékei, amelyek belülről kinyomott, a mi szóhasználatunk szerint szilmegi bütykökkel díszítettek. 113 Az időszak, amelyet stratigráfiai viszonyok között először az Agia Sophia magulán figyeltek meg, az Arapi és az Otzaki I. fázisok közé illeszkedik. A bulgáriai Karanovo III. Vesselinovo korszakkal való egyidejűségét a számos áttételes párhuzamosíthatóság mellett a tűzdelt vonalakkal díszített fazék (7. kép 10), a hengeres nyakú palackok fülképzése, egyáltalán a palackok formája mutatja, de ez utóbbi ott visszanyúlik az ezt megelőző időszakba is. Van néhány adatunk az Usoe I. kultúrával való összefüggésre, a soros párhuzamos tűzdeléssel díszített fazék 114 és az imént említett edényfül. 115 Ezt az időszakot
