A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

Hentz Lajos: Egy mezőberényi szűcsmester feljegyzései és rajzai 1833–1834

zése és a feljegyzéseiben foglalt adatok alapján azonban tehetünk néhány — feltételes érvényű — megállapítást: — Munkáit — más díszítési módok mellett — hímzéssel is díszítette, s hímzett motívumai között rátétes elemeket is alkalmazott. Mivel motívumainak stilizáltsága elég magas fokú, rajzai — ha azok nem is kerültek rá változatlanul munkáira — a hímzésekhez készített mintatervek lehettek, ha nem is az egész szerkezetek, hanem csupán részletek vagy csak a motívumok. — Mivel mintái — mind a motívumkészlet, mind pedig szerkesztési sajátságok tekintetében — erősen eltérnek a későbbi időkből fennmaradt berényi szűcsmunkák díszítményeitől, feltételezhetjük, hogy a díszítő stílusa a szűcsornamentika egy régebbi változatát képviseli. Munkáinak díszítményrendszere egy már korábban kialakult díszítő stílus motívumkincsére és kompozíciós sajátosságaira épült, olyan stílusra, amelyből a múlt század első felében dolgozó berényi — esetleg békési — magyar mesterek díszítményrendszere is származhatott. Kovács András két feljegyzési füzete — ha több fenntartással is — haszonnal forgatható. Az azokban foglalt adatok, közlések és — bizonyos vonatkozásokban — a rajzok néhány vonással gazdagítják a mezőberényi szűcsmesterségről való ismereteinket. 107