A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 11. Békéscsaba, 1988)

G. Szénászky Júlia: A korai szakálháti kultúra Battyonyán

4. Gömbös testű fazék Battonya-Parázs tanyán a 26. gödörben három kiegészíthető példánya került elő (5. kép 1, 2, 4). Kettő kisebb (5. kép 1, 2), egy (5. kép 4) és számos töredék (3. kép 11; 4. kép 3, 5) pedig nagyobb méretű és durvább kivitelű. Közös jellemzőjük, hogy színük szürkésbarna, durvább kidolgozású az anyaguk, az ún. házi kerámia közé sorolhatók. Az egyik típus (5. kép 1) oldalán két bütyökfogóval a teilen mindvégig megtalálható, a középső neolitikumban általában igen gyakori. Az 5. kép 2., oldalán kis bütyökkel díszített, szintén az általánosabb formák közé tartozik, a Gödrösökből is ismert.

39 A rátett, ujjbenyomással tagolt bordával díszített példányok is végigkísérik a szakáiháti kultúra fejlődését. Ugyanezt mondhatjuk el a szilmegi csoportra jellemző sajátosságokról (3. kép 8—10), valamint a vízszintesen rátett lapos bütykökről (3. kép 11; 4. kép 3). Annál fontosabb a perem alatt kiöntővel ellátott, durvított felületű fazék, mivel ez csak a korai időszakban fordul elő (5. kép 4). Ehhez hasonló került elő Lebőn

40 és Hódmezővásárhely-Szakáiháton,

41 ahol más edényeken is találkozunk kiöntővel,

42 amit Kalicz N. és Makkay, J.

43 a csoport jellegzetességei közé sorolt. Kiöntőt a Körös-Starcevo kör nem ismer, az áttekintett leletanyagban csak egyetlen darabot találtunk, fontos, hogy ezt is Spiraloid В környezetben.

44 Ezzel szemben a középső neolitikumban már többfelé találkozunk velük, Theszszáliában a Dimini kultúra Arapi fázisában,

45 illetve a Karanovo III korban

46 már megtalálható, a Vinca kultúra erdélyi leletei között pedig gyakori.

47 Az egyik tapasztott felszínű darabon látható lapos, ujjheggyel benyomott, rátett bütyök (3. kép 6) is főképpen csak a korai neolitikumban fordul elő, a szakáiháti kultúra fiatalabb szakaszaiban nem találjuk meg. A Starcevo

48 és Körös

49 kultúrákban, de a dunántúli korai vonaldíszes kerámiában is

50 gyakori. Kronológiai jelentőségű számunkra, hogy a Boian-Bolintineanu szakaszban Cernicán is előfordul.

51 A szakáiháti kultúrában már ebben a legkorábbi szakaszban megtalálható a belülről kinyomott, hólyagosnak, szilmeginek nevezett bütykök (3. kép 8), ami a csoport egész időtartamában igen gyakran fordul elő. Legtávolabbi előfordulását ismét csak Thesszaliaban találjuk, itt az Agia Sophia magulán kerültek először elő ilyen töredékek,

52 mégpedig abban a rétegben, amely az idősebb Otzaki és az azt megelőző Arapi rétegek között éppen csak ezen a lelőhelyen volt megfigyelhető — ami alapján V. Milojcic Agia Sophia fázisnak nevezte el, — és jellegzetességei közé még a bekarcolt dísz, és a pasztózus festés megjelenése tartozik.

53 A Bánátból Bucova{ról ismerünk számos ilyen töredéket.

54 A Battonya-Parázs tanyán feltárt legkorábbi, 26. gödörben a szakáiháti kultúra egyik legfontosabb „kritériumát" az egymásba kapcsolódó S alakú díszítést nem találtuk meg. A 26. gödör elkülönítetten ismertetett leleteit a továbbiakban kiegészítjük a szakáiháti kultúra korai szakaszának jellegzetes típusaival, amelyeket folyamatos számozással látunk el.