Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

jából olajat ütöttek. A büdös olajat emberek, állatok székszorulásakor használták. Kikérdeztem az adatközlőimet az őrléssel kapcsolatban is. Búzát, árpát régebben őröltek. Az utóbbi időkben csak paprikát daráltak. Nehezebb volt, mint az olajos magvak darálása. Nem porzott, de csípős, erős volt a szaga, s ezért a kezelő mindig bekötötte az orrát. Kériék saját használatra daráltak árpát is. Napraforgóból csak akartak olajat ütni, de ez nehéz volt a lovaknak, kitörtek és abbahagyták a napraforgóolaj ütését. A mekenyesi gyűjtéseimet 3 füzet őrzi, az elsőnek a címe: ,,A mekenyesi szárazmalom és olajütő 1955." 27 gépelt oldalt tartalmaz, és a Szántó Kovács Múzeum Adattárában 160. szám alatt található. A másik címe : ,,A mekenyesi szárazmalom és olajütő 1959." Terjedelme 21 sűrűn gépelt oldal, amelyet sok magyarázó szöveggel ellátott vázlatrajz illusztrál. Az Adattár 169. szám alatt tartja nyilván. A harmadik: ,,A mekenyesi olajütő" című és 36 gépelt oldalt tartalmaz. Az Adattár 170. szám alatt őrzi. E gyűjtéseim alapján készítettem egy tanulmányt, amely: ,,A népi olajütő technológia Baranya megyében" címmel az Ethnographia LXXVII. évf. (1966) 2. számában jelent meg. A mekenyesi olajütő megmentésének vázlatos történetét az orosházi múzeum következő számú iratai alapján írtam meg: 278/1958, 280/1958, 156/ 1960, 224/1960, 242/1960, 158/1961 ós 159/1961. Szívügyemnek tekintettem a mekenyesi szárazmalom megmentését is. Ügy láttam, hogy ez a malom is csak akkor marad meg, ha ismét működik. A Kéri-család szerette volna üzemeltetni, ha megkapta volna a működési engedélyt, és közölték volna velük, mennyi lesz az évi adója. Emberbaráti kötelességből a család mellé álltam. Dombai János pécsi múzeumigazgatót kértem meg, hogy a megyei tanács illetékes osztályán járjon el ebben az ügyben. Ha nem sikerül működési engedélyt szerezni és kijavítani, a malom rövidesen elpusztul. Ugyanilyen kérelemmel fordultam az Országos Műemléki Felügyelőséghez. Rávilágítottam arra, hogy mivel a malom nem hoz hasznot, egyetlen fillért sem költenek rá. A továbbiakban a Műemléki Felügyelőséggel és a családdal néhány levelet váltottam. Már a vételárban is majdnem megegyeztek, amikor a derült égből lecsapott a villám: a Műemléki Felügyelőség 1961. évi június 6-án kelt 2187/1961. számú leirata közölte, hogy a Felügyelőség saját céljaira nem sajátíthat ki objektumokat. Amenynyiben a pénzügyminiszter a kisajátítást engedélyezné, előzetesen rögzíteni kell, hogy a szárazmalmot milyen célra használhatnák, és kinek a kezelésébe kerülne. Ilyen jellegű kötelesség vállalása után a Felügyelőség és az épületre igényt tartó intézmény egyidejű eljárása biztosítaná a mekenyesi malom kisajátítását. Megtörtént. Igaz, sok herce-hurca után, de a mekenyesi szárazmalom és olajütő az Orfűi Szabadtéri Múzeumban áll. A szarvasi kásamalom és a vámosoroszi, valamint a mekenyesi olajütők feldolgozása után megerősödött bennem hazánk szárazmalmairól készítendő összefoglaló munka elkészítésének gondolata. Elkezdtem a nagy műhöz az anyagot gyűjteni. Minden parányi adatnak megörültem, mely a szárazmalmokra vonatkozott. Minden módszert, eljárást igénybevettem célom elérésó74