Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

cm-es nagyságú kiállítószekrényt. Ezek, miként a kaposvári múzeumban, a falból kinyúló 4 db tölgyfarudacskára szerelt üveglapokból állanának. A múzeumunkban üveglap is van. Végül: múzeumunknak van annyi régészeti anyaga, hogy a rendelkezésre álló teret, illetőleg szekrényeket megtöltse. Az anyag túlnyomó része hiteles ásatások alkalmából került elő, s bőven van róla hiteles feljegyzés. Viszont vannak olyan dolgok, amelyet a saját erőnkből nem tudunk megoldani, például a kiállítás forgatókönyvének elkészítését, a kiállítás illusztrálását és szövegrészének megírását, valamint a kiállítás megrendezését. Bizony, nehéz volt évekig várni a régészeti kiállításra. Végre a Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztálya 120. 468/1958. szám alatt arról értesített, hogy a régészeti kiállításunk megrendezését bevette a központi tervbe. Amikor örömöm csillapodott, kértem a Múzeumi Osztályt, járuljon hozzá, hogy a kiállítás még az 1959-es év folyamán meg is nyíljon. Alátámasztottam kérésemet még azzal is, hogy az 1959. évi költségvetésünkben 4000 forint szerepel az állandó régészeti kiállítás költségeinek fedezésére. Tekintettel arra, hogy a múzeumunknak fennállása óta korszerű régészeti kiállítása még nem volt, a minisztérium hozzájárult. Ahhoz is hozzájárult, hogy felkérésemre Csalog József régész, a szentesi múzeum igazgatója írja meg a forgatókönyvet, aki a kiállítás rendezését is elvállalta. 147/1959. szám alatt jelentettem a minisztériumnak, hogy Csalog József Orosházán járt, s a forgatókönyv megírásához szükséges előtanulmányokat elvégezte. Terveink szerint a kiállítás szeptember 1-én nyílik meg. Sajnos, a régészeti kiállításunk 1959-ben sem nyílt meg, sőt még néhány évet váratott magára. Nem emlékszem már rá, de irattárunkban sincs semmi nyoma, hogy miért maradt el a tervbe vett régészeti kiállításunk elkészítése. De annak sincs nyoma, hogy a régészeti kiállítás forgatókönyvét végső soron Trogmayer Ottó régész, a Csongrád megyei Múzeumok igazgatója írta meg. A forgatókönyv 8 gépelt oldalra rúgott. A kiállítás címe volt : Orosháza és környéke története az őskortól a kora középkorig. Célja: A múzeum régészeti leletei alapján bemutatni a környék őstörténetét, illetve a népvándorláskori és kora középkori élet emlékeit. Ugyanakkor a látogatók érdeklődésének felkeltése a régészeti leletek iránt, s propaganda kifejtése a környéken előkerülő régészeti leletek bejelentése és megmentése érdekében. A forgatókönyv 13 tárlóval és 100 X 70 cm-es nagyságú fali tárlóval számolt. A terem közepén honfoglaláskori lovassír szerepelt, „in situ". A forgatókönyv készítője szerint a régészeti anyagot kölcsön tárgyakkal lehetne bővíteni, de annak idején leszögeztem, hogy ez nem kívánatos, s ezért ettől a forgatókönyv írója el is tekintett. A nagyon részletes forgatókönyvet a kiállítási terem vázlatos térképe zárta le. A forgatókönyvet 229/1961. szám alatt terjesztettem be a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári és Múzeumi Főosztályának. Nem tehettem mást, mint megírtam, örülök annak, hogy a régészeti kiállításunk újjárendezése szerepel a Minisztériumi Főosztály 1962es tervében. Azonban fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy itt nem felújításról van szó, mert az orosházi múzeumban még nem volt korszerű ré47