Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

nyos Akadémia fölolvasó termében ott ült Nagy Gyula is, aki megszerettette velem a néprajz és népnyelv tudományát — és akitől az első kritikát kaptam erre a máig is legjelentősebbnek tartott munkám kéziratára: ,,Azért ennyi géphibát nem lett volna szabad benne hagyni!" Tényleg sokat kellett volna még csiszolgatnom a munkán, s valóban igaza volt akkor is. A tökéletesedés irányába indított, s a soha meg nem elégedésre nevelt. Azóta sokszor gondoltam ezekre a szavakra, amikor időhiány miatt kénytelen-kelletlen nem eléggé kiérlelt, elnagyolt munkát adtam ki a kezemből. De sokszor elmondom szavait magam is tanítványaimnak, s éppen úgy remélem, hogy nem terméketlen talajra hullatott magvak ezek, mint ő hitte. A hit pedig erő, mely teremteni képes : könyveket, munkatársakat, barátokat, utódokat. A magyar tudománynak, a népélet kutatásának elsősorban erre van szüksége, és ha sok olyan munkása lesz a tudománynak, mint Nagy Gyula, fölvirágzik, sok új hajtást hoz a magyar életfa. Kiss István Tanúságtétel Orosháza múzeumáról és Nagy Gyula múzeumigazgatóról 1948 nyarán örömmel újságolták nekem: Schwarcz János áldozatkészsége lehetővé tette, hogy az orosházi helytörténeti- és néprajzi-gyűjtemény méltó elhelyezést nyerjen, s a továbbiakban szolgálhatja a közművelődést. Hamarosan kialakult a Múzeumbarátok Köre. Magam is közéjük kerültem: néhány tanulmányom a múzeum évkönyveiben is helyet kapott. A forrást keresve a következőkben tanúskodtam Nagy Gyula múzeumigazgató gyűjtő, szervező és közlő tevékenységéről. Nagy Gyula gyűjtőtevékenysége Juhász Balázs munkásságának egyenes folytatása és kiszélesítése. Mint néptanító, a tanyavilágban megismerte a földművelő ember életét. Nagy lelkesedéssel művelte a tárgyi és szellemi néprajzot, gyűjtötte az adatokat, majd mint múzeumigazgató ezekből a táj arculatát is kifejező kutatási irányt fejlesztett ki. Mint a múzeum vezetője, végeztetett leletmentést is, és sok régészeti tárgyat összegyűjtött. Szervezőképessége sokoldalú. Munkatársai megválasztásában kifinomult érzékkel rendelkezik, megtalálja a céljainak megfelelő embereket. Különösen látható ez életművének két oszlopa esetében: az ,,Orosháza története és néprajza", valamint a ,,Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán" című könyveiben. Választott munkatársai többnyire idősebb szakemberek, orosháziak, vagy Orosháza környékére valók, illetve e területet ismerik. Nagy Gyula orosházi ön életíró parasztokkal is körülvette magát. Részükre előadó délutánokat rendez, ami kibontakozásukat elősegíti. Irányításával nyolc parasztember és két parasztasszony készíti önéletírását. Egyik ön életíró ja Csizmadia Imre, akinek „Pirkadattól delelőig" című nagy sikerű könyvét 160