Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

I. TANULSÁGOKKAL TELI ÚTON Néptanító voltam A Kiskunfélegyházi Állami Tanítóképző Intézetben 1932-ben szereztem meg a népiskolai tanítói oklevelem. Fejlődésem gyökerei ott keresendők. Az alapműveltségemet az intézet tiszteletreméltó tanáraitól kaptam. A szakmai műveltségen kívül útravalóul kaptuk: a tanító a nemzet napszámosa, s az ő munkájától függ a magyarság sorsa. Tagja voltam egy haladó szellemű kis diákcsoportnak. Nagyon sokat formált rajtam a diákéletünk kovásza, szellemi vezére: Békés István és a köréje csoportosult iskolatársaim (Darvas József, Székely Béla, Béres József és Béla, Szénásy Gyula stb.). Kezembe adták Szabó Dezső : Az elsodort falu-ját és a Nyugat olvasójává lettem. Hamarosan én is a falukutató népi írók olvasótáborába tartoztam. Kitűnő rajztanárunk volt: Vízhányó Károly. Rajztudásomnak, a művészet iránti szeretetemnek később jó hasznát vettem. Komolyan hiszem, hogy az életem egészen másként alakul, ha történetesen egy másik képzőben szerzem meg a tanítói oklevelem. Friss tanítói oklevéllel a kezemben állástalanságra ítéltettem. Hiába voltam Darvas József mögött az osztályunk második legjobb tanulója, hiába voltam hadiárva, hiába voltunk nagyon szegények, semmiféle munka sem jutott részemre. Az útépítésnél kőtörőnek sem kellettem, a Községházán még ingyen sem dolgozhattam. 1932-től 1936-ig állástalanul vergődtem. Rettenetes volt. Végre, 1936 őszén kineveztek Orosháza legtávolabb fekvő tanyai iskolájához, a Gyulai úti osztatlan népiskolához tanítónak. A világ legboldogabb embere voltam. Eveken keresztül minden órára becsületesen készülve szakmailag megálltam a helyemet. A kedves tanyai iskolámban egyszer a fatüzelésű kályha elromlott, és széntüzelésűt kaptam helyette. A csere után egy üres fülke tátongott a falban. Rájöttem arra, ha polcokkal látom el, s egy üvegajtót teszek rá, egy takaros üvegszekrénnyel lesz iskolám gazdagabb. El is készült, én pedig magyar motívumokat pingáltam rá. Akkoriban a Néptanítók Lapja „A mi iskolánk — a mi várunk" című cikkének hatása alatt álltam. Elhatároztam, hogy a szekrénybe a tanulók és a szülők segítségével népművészeti és néprajzi tárgyakat gyűjtetek. így született meg a 13