Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

előtt hivatalos levélmérlegen az összegyűjtött 749 db éremleletet lemértük és annak súlyát 863 grammban állapítottuk meg. A tanács elnöke 3 csorvási dolgozót javasolt jutalomba részesíteni, akik a kincslelet megtalálásánál és azok összegyűjtésében jó munkát végeztek. Mindezekről jegyzőkönyvet vettünk fel és aláírtuk. A kincsleletet az orosházi múzeumba vittem, s 169/1962. számú iratban jelentést tettem a Történeti Múzeum Adattárának, valamint a minisztérium Múzeumi Főosztályának és kértem, intézkedjenek, hogy a munkások a jutalmat megkaphassák. A Magyar Nemzeti Múzeum szakértőivel megvizsgáltattam a kincsleletet. Megállapították, hogy az XIV— XV. századi magyar és lengyel ezüstpén­zekből áll. Megkértem a szakértőket, hogy tegyenek összegszerű javaslatot a Múzeumi Főosztálynak a megtalálók megjutalmazására. A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya szeptember 11-én kelt 84 099/62. számú iratában értesített, hogy a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága útján kiutalt összesen 200 forintot a csorvási éremleletek megtalálóinak és beszolgáltatóinak a megjutalmazására. A pénz az orosházi múzeumhoz érke­zett, s a jutalmakat az átvételi elismervényekkel együtt elküldtem a csorvási Községi Tanács Végrehajtó Bizottságához azzal, hogy azt az illetékeseknek fizessék ki és az elismervényeket írassák alá, majd küldjék el múzeumunk­nak. Megtörténtek. A kincsleleteket pedig a Főhatóságunk jóváhagyásával beleltározni átadtam a szegedi múzeumnak. b) A falumúzeumokkal kapcsolatos gondjaink A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja megkért arra, hogy utazzak ki Pusztaföldvárra, és a falumúzeum jelenlegi állapotáról, elhelyezé­séről tegyek jelentést, miután a falumúzeum megalapítóját és vezetőjét át­helyezték Király halmára. 74/1950. szám alatt részletes jelentésben számoltam be róla. Fenntartója a nagyközség, amely a költségvetésbe 1000 forintot állított be a múzeum támogatására, de a megye törölte. A gyűjtemény jelenlegi vezetője Dér István tanító. Egy földvári lakos Nagy utca 87. számú házának egy utcára nyíló helyiségét (volt üzlethelyiséget) teljesen díjtalanul bocsájtott a múze­um rendelkezésére. A mellette levő szobában egy lakó van. Ha a község a lakót elhelyezné, egy másik szobát is használhatna a múzeum. Kb. 100 régészeti és 100 néprajzi tárgy látható az elég ízlésesen megrendezett ki­állításon. A tárgyak leltározatlanok. Vasárnap 11-től 12-ig van nyitva, és átlag egy vasárnap 30—40 látogatója van. Dér István pusztaföldvári szüle­tésű, paraszti származású, múzeumi érdeklődésű, és egyetlen alkalmas ember a faluban a múzeum vezetésére. Szeretné szabad idejét a múzeumnak szen­telni. Jelentésemben javasoltam a falumúzeum fejlesztését, mert fejlődőképes­nek tartom. Miután Dér Istvánt és feleségét a múzeum tőszomszédságából áthelyezték a 3 km távolságra fekvő Újfaluba, vissza kellene helyeztetni 121

Next

/
Thumbnails
Contents