Nagy Gyula: A múzeum szolgálatában (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 10. Békéscsaba, 1986)

szintjén az oly nélkülözhetetlen körültekintő precizitással, aprólékos műgonddal végezte. A tárgyias leírásokon keresztül is átsüt azonban tiszteletreméltó patriotizmusa, azzal a szűkebb közösséggel, Orosháza dolgozó népével való meleg együttérzése, amelyhez tartozónak vallja magát, amelynek alkotótevékenységét, mindennapi életét, hagyományait, tudásanyagát kívánja szélesebb körben megismertetni." c) Parasztélet Mi tagadás, sokáig nem gondoltam harmadik könyvem írására. Idők folyamán úgy látszik, kipihentem a két könyv s az orosházi monográfia szerkesztésének fáradalmait, újabb komolyabb munkára éheztem. Ez nem lehetett más, mint a két könyvem folytatása: a Pusztán folyó parasztélet megírása. Amilyen erősen menekültem eddig a nagy feladat elől, éppen olyan lelkesedéssel fogtam hozzá. A publikálásaim során nyert addigi tapasztalatokra támaszkodva még módszeresebben fogtam hozzá. Tanulságos volna részletesen közölni, de miután könyvem Utószavában mindezeket megírtam, most elállók tőle. A gyűjtés három évig tartott, s a gyűjtött anyag több mint 1000 gépelt oldalra rúgott. 1972. év január hó 15-én elkezdtem könyvem írását. Egy félévi megfeszített munkával megírtam első fogalmazásban könyvem szövegét, sőt le is gépeltem. A 20 ívnyi, mintegy 640 gépelt oldalnyi szöveg napi 14—16 órai munka eredménye. Nagyon szerencsés ötletnek bizonyult, hogy annak idején a gyűjtésemet a parasztokkal átnézettem, és a megjegyzéseiket figyelembe vettem. Ezt fejlesztettem tovább. Amint elkészültem az első fogalmazásom gépelésével, elhatároztam, hogy a legjobb adatközlőimmel elolvastatom, lektoráltatom. A parasztlektorokat nagyon alaposan felkészítettem munkájukra. Egy útmutató jellegű körlevélben pontokba foglaltam mindazokat, amelyeket munkájuk során szem előtt kell tartaniuk. Mind all parasztembert felkerestem, és szóval is nagyon részletesen elmagyaráztam teendőiket. Bőséges technikai útmutatásokkal is elláttam őket. Majd egy hónap múlva összejöttünk, és akkor látták meg igazán, hogy mire vállalkoztak. Száznál is több javítást, kiegészítést, elhagyást, módosítást javasoltak. Javaslataikat minden esetben figyelembe vettem. Ha nem, akkor is legtöbbször árnyaltabban fogalmaztam meg a kérdéses részt. Eredményes munkájuk nélkül halványabb volna a Puszta életéről festett képem. A kéziratot Barabás Jenő kandidátus, egyetemi docens lektorálta. De nemcsak lektorálta, hanem a szerkezetét alaposan átformálta. Az 1973. évi május havában készült lektori véleménye 15 sűrűn gépelt oldalból áll. Főbb megállapításai a következők: Miután a paraszti élet egész gazdagságát az etnográfiai kutatás kialakította rendben alig-alig lehet érzékeltetni, azért vállalkozott egy olyan kísérletre, amelynek a kereteit az életmód egységei jelölik ki. A parasztélet bemutatására egy oldottabb forma teremt le103