Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

pedig Virág Benedeknek írta ezeket: „Istentelen ember a német, kivált a Csokonai/ jegyzése szerint az Amphibium (értsd: kétéltű), mint péld. ok(áért) a németből lett magyar Czetter, a luteránus, aki sem nem Pápista, sem nem kálvinista, hanem közben áll a kettő között. Végre talán csak elérem régóta sürgetett végemet" — azaz célomat. Az ,,Orosházi-fi" nevezet tehát innen ered. Az „istentelen . . . Amphibium" azonban nem tagadta meg soha családi nevét. Hű maradt hozzá, mégpedig úgy, hogy Kazinczy kívánságának is eleget tett. De valójában miért nevezhette magát orosházinak Czetter Gottfried felpéci evangélikus lelkész és Krnuch Mária gyermeke ? Azért, mert édesanyja, miután 1767-ben megözvegyült (Sámuel akkor 2 éves volt), feleségül ment a szintén özvegy Horváth Andráshoz, Orosháza első ev. lelkészéhez. Ismeretségük bizonyára régebbi keletű lehetett, hiszen Horváth is dunántúli volt: a Vas megyei Gencsről származott. A 3—4 éves korában Békés megyébe került gyermek élete első jelentős és tartós élményét tehát itt szerezte, itt tudatosodott benne a szülői ház biztonságot árasztó ereje és szépsége is. Érthetően több érzelmi szállal kötődött ide, mint a Győr megyei Felpéchez. Ezért vallhatta szülőföldjének (akár Petőfi Kiskunfélegyházát) a rohamos tempóban fejlődő új települést, ahol Veres József kimutatása szerint már 1773-ban 432 házban 615 háztartást és 3340 lakost tartottak nyilván, s amely 1818-ra — vagyis mindössze 45 év alatt — több mint a duplájára: 1006 házzal, 1600 háztartással és 8567 lakossal bíró nagyközséggé nőtt. Különös dolog, hogy Orosháza első történetírói szinte semmit sem tudtak Czetter helyi kapcsolatairól. Balassa Pál, a község hatodik ev. lelkésze pl. nem is említi a nevét Orosháza legelső évszázadának krónikája 1744—1844 с művében. Az alapos kutatómunkát végző Veres József (a tizedik lelkész) sem tudott ennél többet róla: ,,A művészetben eddig egyedül Czetter rézmetsző, orosházi fi tűnt ki, életéről azonban mit sem sikerült megtudnom", (lásd Orosháza. Történeti és statisztikai adatok alapján 189.1., Orosháza, 1886). Mindez arra mutat, hogy Veres nagy tiszteletű urat is félrevezette Czetter Kazinczy kedvéért használt jelzete. Csak a születési anyakönyvet vizsgálta át, abban azonban nem talált rá a művész adataira. Egyedül a halotti anyakönyv őrzi Orosházán a Czetter családnevet. Itt halt meg ugyanis a nagymama: „Czetter felesége Zsuzsanna", a

h°gy azt egy 1774-ből származó bejegyzés tanúsítja. Itt temették el édesanyját: Horváth Andrásnét is 1786. január 19-én, mindössze öt hónappal második férje halála után. Az anyakönyv természetesen csak Horváth Andrásné néven nevezi. A házassági anyakönyvben sem fordul elő a Czetter-név, minthogy Horváth András nem Orosházán kötötte meg második házasságát Krnuch MáriávaA. !• ; '•"<< - ~> '*> Nagy kár, hogy nem maradtak fenn az evangélikus egyház iskoláitokazok az ira^âfr^ ^melyekből egyértelműen

; következtethetnénk Czetter tanítójának á> személyére, ámbár nagyfokú rajzkészségét nevelőapja vagy -valamelyik 79'