Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

Egy nemzetközi mércével mérhető magyar rézmetsző: Czetter Sámuel Életéről alig tudunk valamit. Vannak időszakok, melyek szinte teljesen némák; nem közölnek semmit sem róla. Máskor meg biztosnak tetsző adatok erőtlenednek el, vagy válnak egyenesen tévessé egy-egy váratlanul felbukkanó emlék nyomán. Nemrég például még azt hirdette a művészettörténet, hogy Orosházán születető, s aztán ráakadtak egy olyan kétségbevonhatatlan bizonyítékra, mely végleg eldöntötte : hiába véste képei alá az Orosházi fi Czetter (Tzetter, Zetter) nevet és a nyomatékosító Oroshaziensis vagy ex Comit. Bekesiensi jelzőt, legfeljebb tévútra vitte velük az érdeklődőket — valójában a Győr melletti Felpécen született 1865. jan. 12-én. Egészen 1952-ig abban a hitben éltek a művészettörténészek, hogy Orosházáról származott. Szana Tamás 1893-ban még azt állította: ,, . . . született Orosházán, Békés vármegyében a múlt században. Rendes lakását Békésben tartotta, megfordult 1819-ben Oroszországban is, de magyar eredetét sohasem tagadta meg, s metszvénjn alá rendesen odavéste születése helyét is: Orosházifi". Pataky Dénes 1951-ben megjelent A magyar rézmetszés története a XVI. századtól 1850-ig című rendszerező műve is úgy tudta: „Orosházán született 1770 körül". Rózsa Györgynek a Magyar Művészettörténeti Munkaközösség 1952-es évkönyvében közölt tanulmánya (Czetter Sámuel 97— 139.1.) említi először születése helyéül Felpécet, jóllehet Nagy Iván 13 kötetes közismert műve: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal már a múlt század közepén világosan utalt felpéci származására. Arra viszont, hogy milyen jogon használta az orosházi-fi jelzőt, ifj. Koszorús Oszkár kutatásai derítettek fényt. Az már az ő 1976. szeptember 5-én a Békés megyei Népújság Köröstáj rovatában közölt felfedezése előtt is ismeretes volt, hogy Czetter voltaképpen Kazinczy biztatására vette fel az orosházi jelzőt. Egy Cserey Farkasnak 1807. jún. 29-én írt Kazinczy levélből tudjuk, hogy a nagy nyelvújító még a Simon János nevet sem találta elég magyarnak. ,,Melly szerencsétlenség, hogy ezt Simonnak és nem Enyedinek, Szent Miklósinak, vágj valami illyen formának hívják! így kiki Magyarnak ismerné. De annak ösmeri-e, a ki nem tudja . . ." Majd így folytatja: „Éppen ez a baj Czetterrel, kit arra kértem, hogy a Czetter nevet rúgja el magáról, s nevezze magát Orosházinak^. Néhány nappal később 78