Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

ruár 4-én írt alá Nagyváradon, jogos a feltevésünk, hogy a szerző maga Fábián volt. 207 latin, 75 francia, 5 német és 3 magyar (Igaz hit; Éneklésben tanítómester; A német nyelvnek megtanulására való Intézet) nyelvű kötetet tartalmazó magánkönyvtárában — sokat mondó a nyelv szerinti megoszlás! — a cenzor 24, többnyire francia nyelvű kiadványt kifogásolt. Az inkriminált művek egytől egyig vallásos köntösben harcoltak a feudális társadalmi berendezkedésnek az észokokkal és a természet vallással —• természetjoggal összeegyeztethetetlen, eltorzult formája ellen. Ezt tette valójában az általunk vizsgált káté is. Méltán hisszük tehát —• ezt a Szabó Máté németgyulai lakosnál elhelyezett Fábián-féle magánkönyvtár állaga is alátámasztja — hogy a tulajdonos teológiát végzett felvilágosult értelmiségi volt, aki azonban katedra híján (esetleg mert a teológiát még nem fejezte be) tanítóságra kényszerült. Milyen fejezetek találhatók a kátéban ? íme, a következők: ,,1. A lélek halhatatlanságáról azok ellen, akik azt tagadják, 2. A képmutató gonosz életű keresztények ellen, 3. Az esküvés ellen, 4. Hogy az embernek nincsen semmi jussa arra és semmi hatalma, hogy egyik ember a másik embert erőltesse akármire, vagy akármiért is büntesse, 5. A gyalázatnak és akármicsoda nagy kárnak békességes tűréssel való szenvedéséről, 6. Az emberi nemzet közt való egyenlőségről és szabadságról, 7. A szolgának az ő szolgalatja jutalmáról. 8. A ceremóniák ellen, 9. Az emberi nemzetnek az ő bűneiből és azoknak örök büntetéseiből való kiszabadulásáról és annak szükséges voltáról az ellenkezők ellen, 10. Micsoda mozdulhatatlan fundamentumon tartozik minden az örök boldogságra igyekvő ember az igazmondás és az igaz cselekedet mellett mindhalálig állhatatos lenni, ha azért üldöztetik, vagy halálba vonatik valaki ? 11. A feltett megcáfolhatatlan igazságok mellett való megcáfolhatatlan igazságok." Jogos a kérdés : hogyan és miért lehetett veszedelmes ez a látszólag kimondottan vallási kérdéseket elemző füzet, amely mindenekelőtt az okos életre kívánt nevelni ? Miért üldözte a hatóság ? Hogyan érvényesült benne a feudális egyházat és társadalmi formát veszélyeztető felvilágosult eszme ? A káté írója kétségkívül arra vállalkozott, hogy a modern élet és az ész törvényei szerint próbáljon párhuzamot vonni a biblia elvei és a korabeli társada mi berendezkedés törvényei és sajátosságai között. Ebbeli fáradozásai során nem elsősorban a hit, hanem a társadalom szemszögéből közelített témájához. A kétely magvait hintette el a vakhit ellenében. Vallásfilozófiai vizsgálódásait határozott társadalomcentrikusság irányította. Nincs bennük semmi felekezetieskedés. A kérdés nem az, melyik vallásnak, melyik felekezetnek van igaza, hanem hogy érvényesülnek-e, s ha igen, mennyiben és hogyan, a biblia emberi 72