Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

tendenciái miatt ellenszenves birodalmi közoktatási szabályzat effajta megszelídítésével — honosításával ? — igazolja lojalitását. Csak sajnálni lehet Peczet, aki így volt kénytelen letépni homlokáról azt a babért, amelyet az első tanítógyűlésen szerzett. Talán innen eredt az az „életveszélyes betegsége" is, amely már a következő évben véget vetett tanári munkájának, de amelyik nem gátolta abban, hogy Mezőberényben még további 30 évig példás buzgalommal lássa el lelkészi teendőit. Már a „félszázados ünnepélyt" megelőző júniusi egyházmegyei közgyűlés boldog örömmel nyugtázta, hogy ,,a szarvasi főtanodának a magyar kormány rendelete folytán történendő szervezése s átalakítására" eddig is „örvendetes sikerrel folyt az önkéntes adakozás". Ennek tudatában és ennek eredményeként jelentették be, hogy ,,a tantárgyak szaporodásával mostani tanár urakra súlyosodó rendkívüli teher" enyhítésére Lukesch Flórián eddigi helyettes tanárt rendes tanárrá léptették elő, de számoltak azzal is, hogy ,,a közelebbi iskolai év kezdetére" még további két nevelőt alkalmaznak, méghozzá úgy, hogy társaik jövedelmét nem csonkítva, fizetésüket évi 600 pengőforintban állapítják meg. Az adott körülményekhez illő, mértéktartó szerénységgel megrendezett ünnepségen, melynek jubileumi beszédét Domanovszky Endre igazgató mondta a reformáció emléknapján: október 31-én 10 órakor ,,a tót — szinte az ünnepélyhez tartozó — szertartás után" a Tessedik építette templomban, valóban három új tanárt (Schlajfer János, Lukesch Flóris, Haberem Jonathan) iktatott be hivatalába Placskó István esperes. Egyik sem volt méltatlan a bizalomra. A fizika—természetrajz—vegytan—talajismeret tanítását vállaló Schlajfer—Sarlay—János, Petőfi barátja, mint huszárfőhadnagy Nagysarlónál sebebesült meg. „Political vétség elkövetése miatt a es. kir. csendőrségi szárnyparancsnok úr által, felsőbb hatóságtul vett meghagyás folytán" 1853. november 17-én Szarvason elfogatott, s „még az nap Pestre elkísértetett". 10 hónapi raboskodás után tért vissza. Kiváló szakmai tudását, teremtő, alkotó fantáziáját, nem mindennapi gyakorlati érzékét és cselekedtető pedagógiai módszereit — tanítványaival pl. fizikai eszközöket készített — igazgatói és hálás tanítványai mindenkor dicsérettel emlegették. Az indigógyártásban végzett sikeres szarvasi kísérleteire a külföldi műszaki szakemberek is felfigyeltek, sőt érte Bécs és Párizs érmekkel is kitüntette. 25 évi áldásos tevékenység után távozott az iskolából. Az átkeresztelkedett katolikus lelkész : Lukesch Flóris gondolkodásmódját fiának : Inczédi Lászlónak, szociális gondokra érzékeny s a „függetlenségi gondolat aszkétáival" együttérző költészete tükrözi a legtökéletesebben. Nem kétséges: a századvégi agrárszocialista tüntetések és véres megmozdulások megértéséhez a szülői ház és a szarvasi környezet gazdag indítást adott neki. Haberem, a „bölcsészeti előtan, a görög és a német nyelv rendes tanára", kinek Ballagi Aladár véleménye szerint „a gyűlölködés, az áskálódás sohasem volt kenyere", szaktárgyi értekezéseivel, tudományos — főként a görög filozófiához kötődő — tanulmányaival és nyelvészeti dolgozataival tette híressé nevét. Már 246