Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

hetett része, a Csanád és Békés megyei főnök Zsitvay Józsefre érveik nem ha­tottak, s a Placskó István szarvasi lelkész-esperes által vezetett egyházmegyei iskolai tanácsnak érvénytelenítenie kellett a csabai értekezleten hozott döntést. Meg kellett válni a tudós tanártól, ki büszkén vállalta bírái előtt is szabadság­harcos múltját. A nagyváradi es. kir. főispánság 1851. március 10-én kelt, Bloch megválasztását megsemmisítő leirata így tanúskodik erről: „Doctor Bloch Moritz a Szarvasi Evangelicus közép tanodában volt oktató, elobbeni tanítói hivatalába vissza helyeztetéséért felsőbb helyen könyörögvén, miután azonban ő önkénti vallomásában nem tagadja azt, hogy forradalmi vezér Görgey mellett titkári hivatalt viselt, s egész a Világosi catastrophaig e minőségben működött, önként következik: hogy egy illyen egyénre, ki egyébkint is mint túlzó ösmere­tes, a fiatalságnak nevelését egész nyugalommal bízni nem lehet, a miért is folyamodó kérelmétől elmozdíttatott". Különös, hogy máshol alkalmazhatták. Az 1851-ben létesült kecskeméti re­formátus teológia egyik tanszékét vele töltötték be. A személyi kérdések elfogadható megoldásával (Szemián és Domanovszky megválasztásával) alig enyhült valamicskét az iskolavezetés gondja. Alig, mert a Thun Leo osztrák közoktatásügyi miniszter által 1849-ben kiadott Organizations Entwurf (szervezési tervezet) szigorú előírásai újabb, szinte le­győzhetetlen akadályokat gördítettek a gimnázium elé. Nem túlozunk: vég­veszély fenyegette az iskolát. A középfokú oktatást új alapokra fektető, sok szempontból jelentős előre­lépést hozó tanügyi rendelet óriási anyagi áldozatvállalásra kötelezte az isko­lafenntartókat. A nyilvánossági jogot a szaktanítási rendszer tökéletes keresz­tülvitelét biztosító 12 fős tantestület alkalmazásához kötötte. Ez a Vajda -kora­beli — országosan is jó — létszámnak több mint a kétszeresével volt egyenlő. Nem egy protestáns iskola veszítette el ekkor nyilvánossági jogát, vagy süllyedt algimnáziumi szintre. A Békés-bánáti esperesség magas fokú feladattudatról és kötelességérzetről adott tanúbizonyságot, amikor nem törődve az összbirodaimi célokat megtes­tesítő s ennek megfelelően a magyar oktatásrendszert az osztrák állam érde­keinek alárendelő, szélsőségesen antidemokratikus és klerikális Entwurf nem­zeti elnyomásra törő tendenciájával, kitartott,,egyetlen drága kincse' : : a gim­názium fenntartása mellett. A kormány 1851. május 31-ben jelölte meg azt a végső határidőt, amíg az esperességnek nyilatkoznia kellett — vállalja-e „azon oktatásügyi magas ren­deletek szigorú követését, melyek más gymnasiumokra nézve kötelezők ; azon­túl a szarvasi intézet ellen a kormány komolyabb rendszabályhoz nyuland: mi köztudomás szerint annyit jelent, hogy intézetünk el fog tiltatni a gymna­sium cím használatától és bizonyítványok adhatásától, privat-iskola-címre fog szoríttatni, és más nyilvános intézetek függelékévé válva, legalsó osztályainak '242

Next

/
Thumbnails
Contents