Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

Fidicinis Bellerophon-motívuma), s illyen férfiak nélkül embernek lenni szégyen , szeren esetlenség ' '. Vajda halála után nagyon megcsappant az érdeklődés a gimnázium iránt. A belső villongások, amelyek az újonnan bevezetett pedagógiai módszerek és módszeres eljárások megszüntetésére irányultak, az ifjúság körében nagy elkeseredést és visszatetszést szültek. Miközben a nagy szervező-irányító egyéniség személyes tekintélyének nyomasztó hatása alól megszabadult reakciós erők az iskolai élet reformszellemének a megtörésén buzgólkodtak, az ifjúság tömegével távozott Szarvasról. Benkaszerint húszan hagyták el évközben az iskolát. Jól érzékelte a veszélyt az iskolavezetéssel megbízott Bloch is, aki már március 19-én azt tudatta Székáccsal: ,, . . . félő, hogy az ifjúság elszéled. Sem Tatay, sem Mikolay nem tudja megmenteni az iskolát a visszasüllyedéstől". A rendkívüli eszköz, amely segíthetne : egyedül a hírnév. ,,Bajzát kívánnám ide, . . . esetleg Fényes Elek?" Arra vonatkozólag, hogy reájuk az iskolabizottság és néhány okvetetlenkedő szarvasi nagyság ellenében is múlhatatlanul szükség lenne, a levélben nincs semmi utalás ugyan, ám a nagy tekintélyű tudós Fényesre s móginkább a félelmetes logikájú, kemény kezű, nagy vitakészségű Bajzára tett ajánlásból bátran következtethetünk erre is. Az esperességi közgyűlés 1846. május 5—6-i jegyzőkönyve már a reakciós erők diadaláról beszél. Ezt tükrözi a 22. napirendi pont is, amely ,,a főiskolában eddig gyakorlatilag fennálló iskolai fenyítő módszerre" vonatkozóan az igazgatói jogkör egyidejű csorbításával így határozott: ,,A büntetői eljárásra nézve ... a tanuló ifjak minden vétsógi eseteiben az iskolai tanítói kar fog ítélni, s innen a félj ebb vitelnek helye nem leend ; azonban az iskolábóli egyszerű elküldés vagy kitiltás esetei az iskolai Tanácsnak okvetlen felterjesztendők. — Egyébkint mind a tanítói kar, mind pedig az iskolai Tanács Jegyzőkönyvei superinspectio (legfelsőbb ellenőrzés, jóváhagyás) végett az esperességi közgyűlésre időnkint előterjesztessenek". Az iskolai tanács ellenőrző és kormányzó tisztének felerősítésén túl visszahozták az úrvacsoraosztást megelőző, álszenteskedésre és képmutatásra is lehetőséget adó nyilvános bűnvalló és bűnbocsánatot kérő alkalmakat, az úgynevezett deprekációkat, amelyeket Vajda — emlékezve életének talán első keserű csalódására — megszüntetett. (Vajon nem ezért volt Pecz szerint imádkozásellenes ? ) Soproni diákkorában ugyanis, amikor egy ilyen deprekáción osztálytársai (a rétori évfolyam tagjai) nevében is szólott, és kiöntötte háborgó szívük közös bánatát, a nevelőtestület nem az általa feltárt jelenség igazának a kivizsgálásával törődött, hanem merészségéért súlyos árat követelve, az iskola tanévvégi elhagyására kötelezte. Érthető, hogy a deprekációk megtartása nem volt összhangban Vajda pedagógiai és erkölcsi elveivel. A hozott rendelkezések, amelyek Vajda társadalomszemléletének és haladó pedagógiai nézeteinek a nyílt megtagadását jelentették, az iskola külső tekintélyének nagymérvű csökkenéséhez vezettek. Blochnak a gimnázium elnéptele231