Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

Körösközi iskolák a XVI. században A körösközi iskolázás gyökerei mélyebbre nyúlnak a reformációnál. Scher er Gyula város történetét tárgyaló műve I. kötetében már a XVI. században feltételez egy olyan városi iskolát, amelyben nemcsak a vallástant, az egyházi éneket és a latin nyelvet tanították, hanem a „kézművesek-iparosok" számára nélkülözhetetlen írást, olvasást, számolást is. Elképzeléseit arra alapozta, hogy a plébániák mellett olyan iskolák is létesültek, ahol a kolostori nevelés egyoldalúan vallásos jellegén túl a világi pályán elhelyezkedni akaró fiatalok számára egyéb hasznos alapismeretet is tanítottak. Implom József Gyula város története szemelvényekben I. (1313—1695) с művében Scheremél óvatosabban fogalmazott már. Mindössze a gyulai vár eleste előtti fél évszázadra: a ferences kolostor fénykorára figyelmezett, okkal állapítva meg, hogy ekkor ,,a gyulai iskolák messze földön híresek voltak". Arra vonatkozóan, hogy a mai Békés megye területén lévő monostorokban, pl. a nagy hírű Vésztő-mágori (nemzetségi) Csolt-monostorban folyt-e valamilyen világi jellegű oktatás, sem Bunyitay Vince műve (A váradi püspökség története I—

III), sem T. Juhász Irén—Kristó Gyula: Vésztő a középkorban с tanulmánya (megjelent 1973ban a Vésztő története c. monográfiában) nem ad pontos választ. A váradi püspökség történetéből csak annyit tudunk meg, hogy a kolostorokban általában reggel nyelvtan, déltájban szónoklat és gondolkodástan, délután pedig a latin nyelv jobb kiejtésének elsajátítása végett a szavalás volt a tantárgy. Éneketzenét csak az ünnepeket megelőző napon tanítottak. Scher er a Benedek-rendi kolostorok életrendjének ismeretében úgy véli, hogy Gyulán a ferencesek előtt letelepedett bencések „aszkéta gyakorlatok és a tudományok művelése mellett irtották az erdőt, szárították a vizeket, gyümölcsfákat ültettek s így a mezőgazdasági kultúrának is terjesztői voltak." Implom a ferences iskola dicséretét a Corvin, majd a Szapolyai család szolgálatában álló Szerémi Györgynek és a reformáció egyik legmarkánsabb egyéniségének: a „tudósnak, költőnek egyaránt kiváló" Szegedi Kis Istvánn&k gyulai iskolázására alapozta. Ezt Szerémi esetében a XVI. század első évtizedére, Szegedi Kist illetően pedig 1525-re tette. Sajátos egyéniség volt mindkettő. Szerémi, ez a nehezen olvasható, hanyag írású, gyönge latin tudású történetíró például sok gondot okozott a maga hi22