Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

állította az iskola és a tantestület elé: a nemzetiség (értsd: nemzeti érzés, nemzeti öntudat) terjesztését, a nép nevelésének előmozdítását és a falusi tanítók képzését. Vagyis hű maradt a mezőberényi hagyományokhoz mind az eszmét, mind a gyakorlati megoldás tekintetében. Ugy érezte, a fenti alapelvek következetes érvényesítésével korszerűbbé válik a nevelés, és gimnáziuma hatékonyabban tudja szolgálni,,a Békés—Arad—Csanád—Csongrád megyékben, Hevesnek tiszántúli részén és a Bánság nagy részében élő, 70 000 lelket jóval felülmúló (ennek 1/4 része született magyar, 3/4 része tót és német ajkú) népességet". Vajdának a Pesti Hírlap 1845. június 13-i számában közölt beszámolója is az iskola magyar tanításnyelvéről beszél. A városban, hol az evangélikusok között is sokan vannak, kik értenek magyarul, de eddig csak évente kétszer — karácsonykor és húsvétkor — tartaték magyar nyelvű istentisztelet, — „jól esik olly intézetet látni — írta lelkes hangú híradásában Vajda —, melly az utolsó betűig magyar ; melly magyarra fordítja az Iliast, magyarul tanítja az egész szám- és mértant, magyarul okoskodik a történetekről (történelemről), magyarul bírálja Hegelt és társait, magyarul bölcselkedik ós fejtegeti a természetjogot". Az 5 tanítója révén (1844-ben Bloch Móric, 1845-ben Petz (Pecz) Oyula került Vajda javaslatára az intézethez) újra líceumi rangot nyert „szarvasi főiskolában — tudatja alább—a zayugróci terv szigorúan megtartatik,következőleg valamint ide jöhetnek az ifjak minden protestáns intézetből, úgy innen akárhová távozhatnak hátramaradást nem szenvedve. — Tanítási nyelv kizárólag a magyar, anélkül, hogy a német, latin és görög elhanyagoltatnék. Végezni lehet Szarvason a philosophiát és theologiát, sőt a philosophiában statistica és észjog is taníttatik". A magyar nyelvű oktatás egyeduralmával nem volt semmi fennakadás egészen 1852. március 16-ig, amikor is valaki arról tájékoztatta Bonyhádi Gyula megyei főnököt, hogy a békési esperesség iskolabizottsága — figyelmen kívül hagyva a „tótságnak túlnyomóságát", legutóbbi összejövetelén úgy döntött, hogy „tanítási nyelvül a magyart használja". Bonyhády azonnali felszólítására Lakatos főszolgabíró, aki maga is részt vett — mint hivatalos kiküldött — az említett gyűlésen, válaszában azt közölte főnökével, hogy az csak azzal foglalkozott, mimódon fogják fenntartani a tanodát ?, a tanítási nyelvrül szó sem volt — egyéberánt a most fennálló Gymnasiumban a tanítási nyelv magyar; jelenleg a tanulók száma 150, és azok közt csak 7 tót van, s azok is csak azért jönnek ide — mint előadják —, hogy magyarul tanuljanak; a nép iskolákban azonban magyarul és tótul is tanítanak". Vajda rövid, két és féléves szarvasi működése alatt az oktatási rendszer elképzelt megváltoztatásától független tervszerű iskolafejlesztésével, a szakrendszerű oktatás meghonosításával és a rideg, skolasztikus neveléssel szakító, közvetlen pedagógiai módszerek bevezetésével és alkalmazásával szerzett hervadhatatlan érdemeket. Nagy ismeretsége révén könnyen megtalálta a céljainak megfelelő, nagy tudású tanár-egyéniségeket. Magas követelményeket támasztott velük 214