Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

копок tények (persze a lappangva terjedők is) aláásták volna ,,a közszeretet és köztisztelet" nimbuszát, megingatva egyben a családi politika megbízhatóságát is. Felvetette volna a bizalmi kérdést: lehet-e és szabad-e olyan emberre és olyan családra alapozni az új eszme megyei irányítását, akiktől és amelyektől ilyen elementáris erővel, ilyen féktelen dühvel követeli jogait a nép ? Mindezek a továbbiak szempontjából azért fontosak, mert a Wenckheim javasolta rendszabályok főbb pontjai tökéletesen megegyeztek egyrészt azokkal a drákói intézkedésekkel, amelyeket Békés vármegye Állandó Bizottsága a „lázongó község" ellen foganatosított, előrevetítve még annak a sötét árnyékát is, hogy ha kell, hajlandó ,,a község végelpusztításának eszközlésére "is. Másrészt, mert Sárosi ezeknek a rendelkezéseknek, elsősorban pedig KossUthn&k az orosházi eseményekkel kapcsolatosan Békés vármegye lakosaihoz küldött memorandumának a szellemében ismertette az Arany trombitában a Dunántúlra, Tolna megyébe is átcsapó népi tiltakozás elvi-ideológiai vonatkozásait. Ekként írt róla: Másutt úgy fogják fel az új szabadságot : Hogy fel kell osztani az úri jószágot. Miért legyen többje az urnák, mint másnak ? Nekiesnek tehát a földfoglalásnak. Majorsági földet és úii legelőt Foglalván, elszántják az úr orra előtt. Sőt, hogy tetőpontra hágjon a gyalázat, Néhol fel is törik a volt úri házat. így tettek Békésben, így tettek Tolnában, De részesültek is a törvény súlyában : Mert a magyar kormány körmükre koppantott S váltig keserülik az elfoglalt hantot..." ami egyben azt is jelzi, hogy Sárosi még 48-ban sem a nép nevében szólott, hanem csak lehajolt a néphez, ahogyan Orosz László is mondja. Messze elmaradt a plebejus baloldal : Petőfi és Táncsics követeléseitől, s a bitrokos nemesség álláspontját fogadta el, Jókaihoz hasonlóan a Kossuth képviselte elvekkel azonosítván magát. Ha az Arany Trombita földosztással kapcsolatos 34 sorát vizsgáljuk, mindjárt szemünkbe tűnik az a szemléleti, olykor-olykor stiláris azonosság, amely Sárosit Kossuthhoz és a már említett józanító leveléhez köti. A békési és tolnai események politikai beágyazása ugyanúgy tükrözi ezt, akárcsak a félmegoldást jelentő törvény korlátainak harcos védelme. A Batthyány és Kossuth képviselte földbirtokpolitika nem jutott el a földosztásig. Beérte a robot és a dézsma eltörlésével. Alapjaiban tehát nem változ167