Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 9. Békéscsaba, 1985)

II. A megyében honnyos idegen ajkú néposztálynak irányba vett magyarosítására tekintve". Az első kategóriába a következő hét feladatot sorolták: 1. Mindaddig, míg a magyar nemzet oly szerencsés nem lesz — mint reményleni merész —, tudniillik hogy anyanyelvének törvényhozási s országlási méltóságra való felemeltetését kivívja, addig a királyi felséghez intézendő megyei alázatos felírásokat „meghasított lapokon" deák és magyar nyelven írják. 2. Az eddig deák (latin) nyelven készített adóügyi, összeírási és „minden rendszabásos hivatali lajstromokat" ezután magyarul készítsék és vezessék, megszerezve hozzá a nagyméltóságú királyi magyar helytartótanács beleegyezését. 3. „Ha már a magyar érczből veretett pénzekre nézve jelenleg még oda jutni nem lehet is . . ., legalább az egyes polgári testek hiteles pecsétjén, mint magyar hatóságok czímerén", a latin felírásokat váltsák fel magyarral. A kebelbéli uradalmakat is kötelezzék arra, hogy egy esztendő múlva ne fogadjanak már el "nem magyar körülirású" pecsétes iratokat. 4. Azon Békés vármegyei uradalmakat, melyeknek „birtokosai a magyar nyelvben magok is járatlanok", ennélfogva adminisztrációjukat is idegen nyelven végzik, kötelezzék arra, hogy számadásaikat „és az ezekkel szövetkező tárgyakat, de egyáltalján minden hivatalos dolgaikat" magyarul csinálják. Minthogy pedig a magyarul nem tudókat a törvény minden közhivatalból kirekeszti, el kell érni, hogy a birtokosok se alkalmazzanak magyarul nem tudó tiszteket és gazdaságvezetőket. 5. Ne lehessen egyetlen községben sem olyan bíró, jegyző, esküdt és egyéb „rendtartásbéli foglalatossággal megbízott községi elöljáró" — még szolga sem —, aki nem tud magyarul. 6. Kötelezzék a céheket arra, hogy vándorkönyvekei, és felszabaduló leveleket csak magyar nyelven állítsanak ki. Hivatalos rendelet biztosítsa továbbá, hogy 3 év múlva már csak magyarul is tudó „magyar- és erdélyországi mesterlegények"-et szabadíthassanak fel az illető céhek. 7. A német felírású címereket, hirdetményeket, jelentéseket, közrendészeti jelzéseket stb. magyarral cseréljék ki. A polgári igazgatás, a hivatali ügyintézés megmagyarosítását célzó összesített tervezetből teljességgel hiányzik olyan sürgető javaslat, amely a „gyökeres jog" körébe tartozó úgynevezett koncepciózus perekben ítélkező legfelsőbb bíróságok: a Hétszemélyes Tábla és a Királyi ítélő Tábla nyelvének magyarrá tételére vonatkozik, azért hadakozna. Ez a kapott feladat korlátolt, behatárolt jellegével magyarázható. Sajnos, erről az előkészítő részben nincs szó, jóllehet ott a Tudományos Akadémiának, és a nemzeti játékszínnek (ezek sem megyei intézmények) nemzetté válást, polgárosodást segítő-támogató szerepét és ez irányú hasznos ténykedését buzgón emlegetik a bizottsági tagok. „A megyében honnyos idegen ajkú néposztály" magyarosodását — ahogy a 113