Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

dúló éveiben létesült mezőhegyesi, mindszenti, békéscsabai stb. réten eredményes öntözési kutatások folytak. Az itt elért eredmények ellenére néhány kérdés még évtizedek múlva is vitatott maradt. Ezek közül a következők említhetők : talaj javítási eljárásnak tekinthető-e az öntözés, a rossz vagy a jó földeket kell-e öntözni, az öntözésnek csupán az aszály elleni küzdelemben van-e jelentősége, vagy a többtermelésben is. A negyedik időszakban indult meg az öntözések intézményes fejlesztése. Az időszak 1931—45-ig tartott, azaz a Sajó-féle vízügyi program megjelenésétől a felszabadulásig. Az időszakot a következő eredmények jellemzik: az öntözések jogi szabályozása és állami támogatása, a vízkivételi főművek tervezése és építése — főként a Tiszán és a Körösökön, a minta-öntözőtelepek létrehozása a Tiszántúlon, az öntözési kutatások megindulása, a rizs meghonosítása és a tiszántúli rizstermesztés újabbkori fellendülése. Az ötödik időszak 1945-től napjainkig terjed. Az időszak a következőkkel jellemezhető : a felszabadulás előtt megkezdett vízgazdálkodási létesítmények építésének befejezése, a megváltozott politikai, gazdasági viszonyokkal kapcsolatos nagyüzemi öntözések kibontakozása, az öntözéses gazdálkodás tervszerű kialakítása, az állami támogatás és irányítás, az újabb vízhasznosítási főművek, öntözőrendszerek, öntözőfürtök és öntözőtelepek építése, a rizstermesztés és a szántóföldi öntözés elterjedése, a műszaki felkészültség biztosítása, az öntözési kutatások fellendülése. A vázolt időszakok közül ez a munka csak érintőleg foglalkozik az első időszakkal. Főtémáját a második, harmadik és negyedik időszak képezi. Az ötödik időszakra olyan esetekben utal a dolgozat, amikor a korábban tervezett vagy megkezdett vízgazdálkodási főművek és öntözőrendszerek befejezésére a felszabadulás utáni időben került sor (pl. a Körös-völgyi öntözőrendszerek, a Hódmezővásárhely és Szentes környéki vízhasznosítási létesítmények stb.). Erre az időszakra akkor is történik hivatkozás, amikor a korábbi idők feltételezéseire a felszabadulás utáni vizsgálati eredmények adták meg a végleges választ, ilyen pl. a szikesek öntözéssel való javításának kérdése. 8