Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

18. kép. Kemény-típusú esőzteto berendezés ábrázolása (1924.) A Köztelek c. folyóirat 1924. március 13. számából Picture 18: Delineation of the Kemény-type rain plant (1924). In the journal: The Common Site, 1924, March 13. 18. Bild: Darstellung einer Berieselungsanlage vom Typ Kemény (1924). Aus: Der Gemeingrund (Journal), 1924, 13. März 18. картина. Изображение дождевальной установки типа «Кемень» (1924). Журнал «Кёстелек» от 13 марта 1924 года 3.2.2. A derekegyházi uradalom hajós öntözése (1924—41) A derekegyházi uradalom első esőzteto berendezése 1924-ben létesült, ós traktorral egybeépített szivattyúból állt. Ehhez kapcsolódott a szívócső és a jobbra-balra kiágazó nyomócső, amely fúvókákkal rendelkezett és futókerekeken gördült. A berendezés öntözőcsatorna mellett haladt, és 125—125 m szélességű sávot öntözött meg. A próbálkozás nem járt sikerrel, és egy-két év múlva megszüntették (265). Az 1930—31. években az uradalom csónakos öntözéssel kísérletezett. A berendezés csónakra szerelt motorból, szivattyúból és két sugárcsőből állt. A vizet Keglevich-típusú kútból nyerték, és azt 1 km hosszúságú csatornában tározták. Az emberi erővel vontatott csónakos berendezés 55—55 m szélességű sávot öntözött meg (248). Ennek továbbfejlesztésével jött létre 1932-ben az uradalom hajós öntözése — az országban elsőként. A derekegyházi hajós öntözést 1932-ben 12,8 km hosszúságú csatorna-hálózat szolgálta ki, ez 1941-ig 16,0 km-re növekedett. Az öntözőtelep területe 1932ben 179,5 ha volt, 1941-ben 207,2 ha (19. kép). Az első években a csatornahálózatot négy szabad kifolyású artézi kút látta el vízzel, 1938-tól öt. A kutak 280—320 m mélységű vízadó rétegből táplálkoztak, és összesített percenkénti vízhozamuk 4 m

3 volt (265, 266, 267). Az öntözési idény 150 napja alatt tehát 864 000 m

3 vizet szolgáltattak. A párolgási és szivárgási veszteségek, valamint a hajózáshoz szükséges mintegy 400 000 m

3 víz levonása után fennmaradó 464 000 m

3 víz — 220 mm/ha idénynormát alapul véve — háromszori öntözést tett lehetővé a 207,2 ha-os telepen. Az öntözővizet a hajón elhelyezett két nagy teljesítményű, Diesel-motorral meghajtott szivattyú szolgáltatta. A szivattyúk a hajófenék nyílásain keresztül emelték ki a vizet a csatornából, és két fősugárcsőbe, valamint több segédsugárcsőbe továbbították. A fősugárcsövek hatótávolsága szélcsendben elérte a 58