Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

t^pmfet9. kép. Helyszínrajz Tisza István és társai öntözőérdekeltsége rétjeiről (1901). Kolossváry Ö.: Az első öntözőérdekeltség megalakulása Bihar vármegyében c. id. munkából Picture 9 : Plan of the fields of the irrigation interest group of István Tisza and companions (1901). In: Ö. Kolossváry: Foundation of the first irrigation interest group in Bihar county, (study) 9. Bild: Lageplan der Wiesen der Bewässerungs-Interessengemeinschaft von István Tisza und Genossen (1901). Aus: O. Kolossváry: Entstehung der ersten Bewässerungs-Interessengemeinschaft im Komitat Bihar. (Studie) 9. картина. Схема места орошения лугов, принадлежащих к обществу Иштвана Тиссы (1901)Из статьи Колошвари «Основание первого общества орошения в области Бихар» úgysem oldaná meg a szóban forgó birtokok öntözését — az akkori felfogásra jellemzően — azért, mert ,,. . . ezen területek intenzív kultúrájú szántóföldekből állván, öntözésre ez okból sem alkalmasak" (82). A vízellátáson kívül egyéb hiányosságok is felmerültek. Pl. Markovits Antal 1907-ben bejelentette, hogy ,,. . . öntözésre berendezett madarászi birtokából összesen 24,2 ha nem öntözhető, mivel a III. sz. öntöző csatornából kivett víz azt el nem borítja, illetve nem uralja", és emiatt öntözőtelepét át kellene alakítania. Mivel azonban ,,. . . a várható eredmény az újabb befektetéssel arányban nem állana, a jelzett területtel az öntöző érdekeltségből kilépni óhajt" (82). Kilépését azonban a földművelésügyi minisztérium nem engedélyezte (86). A megindult hanyatlás dr. Zsilinszky Endre telepén is követhető. Öntözőtelepét 1907-ben megvételre ajánlotta fel Corchus Béla tógazdasági vállal40