Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

tattak jelentősebb hatást. Ennek okát nemcsak a műtrágyák hatástalanságában látták, hanem a többévi öntözés után beállt talajtevéketlenségben is. A jelenség megszüntetése céljából határozták el a rét teljes felújítását. A felújítás lényege az volt, hogy 1901—1911-ig évenként 25 ha-nyi gyepterületet feltörtek, istállótrágyával látták el, majd a törésben 1—2 évig kukoricát, kölest, magrépát termesztettek, s ezután a területet újragyepesítették (108, 204). Az újragyepesítéshez különböző vetőmag-keverékeket próbáltak ki. Ezek közül legjobbnak bizonyultak az ún. mezőhegyesi keverékek. A mezőhegyesi I. számú keverék a következő fajokból állt: Dactylis glomerata (48%), Bromus inermis (36%), Trifolium pratense (7%), Medicago sativa (9%). A mezőhegyesi II. számú keverék a következő fajokból állt: Dactylis glomerata (40%), Bromus inermis (40%), Poa pratensis (20%). Az előbbiből 73 kg-ot vetettek el ha-onként, az utóbbiból 87 kg-ot. A gyepeket 3—4-szer kaszálták évenként, és ez idő alatt nem trágyázták. A tenyészidőszakban tiszta vízzel öntöztek, ősszel és télen cukorgyári szennyvízzel (204). A felújítás első éveiben a váltókaszáló rendszer bevezetését tervezték. Ennek lényege az lett volna, hogy a pillangósok kipusztulásának időrendjében — mintegy nyolc évenként — a táblákat feltörik, majd szántóföldi művelésbe veszik, s ezután újragyepesítik. Mivel azonban a pillangósok ritkulása már a harmadik évben megkezdődött, a gyepeket nem törték fel, hanem pillangósokkal vetették felül. Legjobb eredményt értek el a vöröshere és a szarvaskerep 10+3 kg/ha keverékének felül vetésével (204). Néhány feltört táblán a lucerna tiszta vetésével is megpróbálkoztak. Az első két évben 8—10 t/ha szénatermést értek el. A harmadik évben azonban az állomány annyira kiritkult, hogy egy-két kaszálás után fel kellett törni. A gyors kipusztulást a túlöntözéssel és a talaj tevéketlenségével magyarázták (204). A rét felújítása közben elért termésátlagokat a 3. sz. táblázat mutatja be (204): A mezőhegyesi öntözött rét termésállagai a felújítás alatti időszakban (1902—1912) 3. táblázat Év Termésátlag (széna), t/ha Ï902~~ 4,7 1903 5,0 1904 4,8 1905 6,5 1906 5,3 5 évi termésátlag 5,2 1907 ~4,8 1908 6,0 1909 5,6 1910 6,8 1911 7,7 1912 7,6 6 évi termésátlag 6,4 27