Palov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 8. Békéscsaba, 1985)

természetes és vetett, de nem öntözött gyepterületen állították elő. A területen váltógazdálkodást folytattak, azaz a gyepek egy részét 3—5 éven keresztül ka­szálták, majd néhány évi legeltetés után feltörték, és a törésbe takarmánynö­vényeket vetettek. A nagy gyepterületek és a váltógazdálkodás ellenére a mé­nesbirtokon gyakoriak voltak a szálas takarmány-gondok (171). A rétöntözés gondolata első ízben 1881-ben vetődött fel a ménesbirtokon (245), a megvalósításra azonban csak a mezőhegyesi Élővíz-csatorna kiépítése (1889) után került sor. A 288,0 ha-os öntözött rétet az 1890—94. években léte­sítették. A rét 33 táblából állt, ezek átlagos területe 8 ha volt. Az öntözővizet az Élővíz-csatornából nyerték duzzasztással, a csurgalékvizet külön csatornarend­szer vezette vissza az Élővíz-csatornába (171) (5. kép). 5. kép. A mezőhegyesi öntözött rét helyszínrajza 1900-ból. Pech J.—Bolla M. : Magyar­országi földöntözések vízszükségletének méréséről c. tanulmányból. Klny. a Vízrajzi Ev­könyvek X. kötetéből. Az I— VI. számok vizsgálati területeket jelölnek Picture 5: Plan of the Mezőhegyes irrigated fields from 1900. In: J. Pech— M. Bolla: Study on the measuring of the water-demand of the Hungarian field irrigation. Reprint from the Xth volume of the Hydrographie Annuals. The numbers L-— VI. point out examined fields 5. Bild: Lageplan der bewässerten Wiese von Mezőhegyes 1900. Aus: J. Pech —M. Bolla: Über Messungen des Wasserverbrauchs der ungarischen Feld be Wässerung (Studie). Sonderdruck aus dem X. Band der Hydraulischen Jahrbücher. Die Nummer von I bis VI bezeichnen Untersachungsgebiete. 5. картина. Схема орошения луга село Мезехедешь в 1900 г. Из статьи Печа и Боллы «Измере­ние расхода воды для орошения полей в Венгрии». Оттиск 10. тома Гидрографического Еже­годника. Цифры 1—6 обозначоют области исследований. 25

Next

/
Thumbnails
Contents