A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Hajdú Mihály: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere

1745 : Takáts Ágoston Mihály, 1750: Ágoston Takáts János; 1779: Dávid Takáts János; 1759: Dér János Takáts; 1753: Takáts Erdéli Adan, 1760: Erdeli Adan Takáts, 1765: Erdéli Takáts Ádán; 1756: Erdeli Takáts István, 1763: Erdélyi Takáts István; 1756: Hajdú Takáts Mihály; 1747: Takáts Horváth Péter; 1780: Takáts Nagy György, 1782: Nagy András Takáts; 1777: Takáts (al: László) András; 1757: Takáts Pap Ferentz; 1787: Sós al: Takáts El.; 1783: Szász Takáts Mihály; 1757: Takáts Szekeres János, 1762: Szekeres Takáts János, 1773: Szekeres Takáts István; 1758: Takáts Varga István; 1765: Vezér Mátyás Takáts Mester leg. 1765: Georg Treatner trombitás, 1766: Joan Georg Trenner trombitás 1751: Varga Ladiver János, 1752: Varga János Ladiver, 1754: Ladiver Varga János; 1781: Nagy Varga Mihály; 1785: Patzúch Adán Varga mestr.; 1770: Varga Szabó György; 1785: Szekáts Mihály Varga; 1757: Skopik Varga Mihály, 1760: Varga Skopik Mihály 1783: Nemz. Lichtenstein Mihály Deák Vasárus legény; 1785: N Németh János Ur, Vásáros; 1766: Nemz. Pâmer Pal Vasárus A foglalkozásra utaló ragadványnevek többsége valószínűleg még valóban gyakorlott foglalkozásokat jelent, s így ragadványnév voltuk vitatható. Néhányuk azonban már megállapíthatóan ragadványnév (Gulyás, Szűcs stb.), másokból pedig a későbbiek folyamán valódi családnevek váltak. A ragadványnevek következő (ötödik) csoportját a népnévből alakultak alkotják. Ezek között könnyen lehetnek olyanok, amelyek már előzőleg is családnevek voltak, s nehéz eldönteni, hogy nőági fölmenő rokon családneve vagy valóban nemzetiséghez tartozás alapján kapta a viselője. Legtöbbször tájékoztat ebben a kérdésben a viselő családnevének az eredete, de nem mindig megbízhatóan. Az alábbi esetben inkább a mellékes megjegyzés dönti el a kérdést. 1783: Balint János Göbölös Oláh Gyapjú névö faluból való. Magyaros családneve alapján nem gondolhatnánk román származásra, a származási helység (a volt Bihar vármegyei Gyapjú, ma: Gepiu) viszont valószínűsíti azt. Az alábbi népneveket találtam ragadványnévként. 1752: Demeter Görög (ugyanakkor: Vaszil Demeter); 1761: Boltos László Deák és Márton Deák Görögök; 1780: Görög boltos György; 1792: Nie: Pap Graecus 1762: Kas András (al. Német); 1754: Schel Német Gyurka, 1757: Német Scheel György 1746: Balikó György Oláh Juhász; 1783: Balint János Göbölös Oláh; 1750: Oláh Buda Pál 1758: Karátson Apostal Örmény; 1771 : Bogdány Örmény A foglalkozásnevekhez hasonlóan ezek a ragadványnevek is valóságos állapotot, nyelvi hovatartozást jelenthettek, s inkább a névkiegészítő szerepük érvényesül: körülírások, pontosítás a céljuk, nem valódi ragadványnevek. A hatodik ragadványnévcsoport a községen belül utal a lakhelyre. Egyetlen olyan adatot találtam, amely a település valamelyik részét jelöli meg, s néhányat csak, amelyik utcákra utal. Az utóbbi névtípusok 1783 után jelennek csak meg, előzőleg nyilván nem voltak egyáltalában utcanevek. Ezek is többnyire körülírások, nem határozott és tipikus ragadványnevek. 1767: Szálai János felső. 1785: Molnár János (:a helység haza sorjában:). 1784: Varmegye Sorján lakozó Varga Mihály. 1784: Székes utzaban lakozó iffiu Horváth István. 1783: Kis utzai Horváth János. 1784: Temető Sorban lakozó Horváth Mihály. 94