A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Hajdú Mihály: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere

az átköltözések lényegileg megszűntek a Dunántúlról, az egy-két oda illő nevet viselő jöhetett máshonnan, mint ahogyan tudjuk a Pécsi nevű családról, hogy békéssámsoni, a Galgóci nevűről, hogy békéscsabai. Sajnos, a többiről hasonló konkrét följegyzés nincsen, de a névanyag alapján már nem dunántúliak. Az utolsó, VI. időszak (1791-—1800) először előforduló családnevei a következők. Ábrahám, Ábrahámi, Aklan, Alitisz, Andrékó, Androvics, Aranyos, Árvái, Bagodi, Bandis, Bányai, Barbara, Becskei, Benián, Bernát, Bernos, Blahó, Bocska, Bodocki, Bodori, Bohovic, Boris, Bujdosó, Bulyovszki, Buzina, Büki, Celler, Cirbusz, Culák, Csala, Csenged, Csó, Dabron, Daubner, Dedinszki, Demján, Dobjás, Dobrocki, Dolmány, Dórák, Dovák, Dózsái, Döme, Drojcsik, Fabrici, Fiam, Filadelfi, Gajdán, Galovics, Gaskó, Gaskovics, Gödör, Grósz, Gubó, Gyurcsa, Halászi, Halinovszki, Hamza, Hanszki, Harcsa, Haszkó, Heveder, Hollósi, Hóza, Ilia, Iló, Ilovszki, Izsáki, Jancsik, Jani, Janó, Jób, József, Juhos, Julcsik, Kalinovszki, Kanász, Kanovszki, Keller, Kereki, Kimkovics, Kisó, Kizúr, Kociszki, Kojnok, Kolozsi, Konkoly, Kónyik, Kornyák, Kovácsik, Krajcsovics, Kubini, Kurc, Kúti, Kvartek, Laska, Lavrik, Lehócki, Lengyel, Liptai, Lóher, Luptrú, Mátyás, Matejkó, Mázán, Mazor, A mcijtjar és sxJovák eredetű családnevek alakulása tnagyarWI íevexetheié SzSovàkra utaló so