A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Nagy Gyula: Az orosházi múzeum hőskora

Az iskolai gyűjtemény A tárgyak száma egyre nőtt, s a kis méretű szertár hamar szűk lett : jutott folyósóra, tanári szobába, sőt másik szertárba is. A gyűjtemény egy részének meghatározása után a rendezés munkája következett. Ennek megindulását lehetővé tette Tas Ferenc igazgatónak lelkes támogatása, ki különböző forrásokból az első szekrényeket elkészítette, folytatásához pedig Orosháza község érdemes elöljárósága és képviselőtestülete nyújtott segítséget : évente 500—600 pengő szerepelt a községi költségvetésben a múzeum támogatása címén. Ebből a tárgyak elhelyezésére alkalmas különböző alakú és rendeltetésű szekrények egész sora készült. Ez már előrevetette az árnyékát a múzeum közelgő megnyitásának. A tekintélyes anyag a következő gyűjteményekből állt : régészeti, pénz-, néprajzi, kézirat- és háborús gyűjtemény. A régészeti gyűjteményben a csiszolatlan kőkorszaktól kezdve a honfoglalás koráig minden korszakból volt néhány darab. Az őskort csiszolatlan és csiszolt vésők, balták, nyílhegyek, csontszerszámok, edények, edénytöredékek, barlangi medve fogai, fibulák, nyakékek, bronzkardok stb. képviselték. A legértékesebb tárgyak a népvándorlás-korabeli leletek. A tárgyak túlnyomó részben Orosháza közvetlen környékéről valók és lelőhelyeik ismeretesek voltak. — A pénzgyűjtemény rendkívül gazdag * és változatos volt. A sok római ércpénz és a hazai érmék mellett számtalan újabbkori vert pénz volt a világ minden részéről. Magyar és idegen papírpénzek, háborús szükségpénzek nagy tömege is található volt a gyűjteményben. Nemcsak a helybeliek adakoztak: idegenbe szakadt volt növendékek is. A néprajzi gyűjtemény volt a legfiatalabb. Túlnyomó részét a ma már nem használatos házi eszközök tették: gyertyamártók, gyertyaöntők, koppantok, csiholok, csészék, fazekak, korsók, kulacsok, bütykösök stb. Figyelemre méltó volt a halászati és pásztorfelszerelés : botok, ostorok, pásztorkoszorúk, bőrduda, dohányzacskó, kolompok stb. A bútorokat tálasok, tulipános ládák, bölcső, faliszekrény stb. képviselték. Megtalálhatók voltak a néprajzi tárgyak között: kékfestőminták, mézecskalácsformák, ostyasütők, borotvatartók, lámpások, mécsesek stb. Nemes formájukkal, finom kidolgozásukkal kitűntek a céhládák, a hozzájuk tartozó céhlevelekkel. Nevezetes darabja volt a gyűjteménycsoportnak a zombai kisharang, melyet a falualapítók hoztak magukkal 1744-ben Zombaról. Érdekes volt az orosházi első gyógyszertár néhány régi edénye, lombikja és egykorú méregkönyve. A néprajzi tárgyakat lehetett J egnehezebben rendezni, mert annak kellett a legnagyobb hely. A kéziratgyűjtemény Jókai Mórnak egy regénytöredékét, Székács József ev. püspök több prédikációját, így Berzsenyi felett mondott halottibeszéd-kéziratát, Petőfi István levelét, Mikszáth, Szabolcska, Rákosi Viktor, Tisza István, Bartóky József, Hegedűs István kéziratait, s néhány régi könyvet tartalmazta. Legnagyobb a háborús gyűjtemény volt. Több értékes fegyver, különböző méretű gránátok, srapnelek, sokféle töltény, jelzőkészülékek, katonai ruházat és felszerelés alkotta a gyűjtemény gerincét. De nagy számmal voltak ott : emléklapok, kitüntetések, harctéri emléktárgyak, háborús fényképek, hadifoglyok írásai, az egész Veszteséglajstrom háborús újságpéldányok, falragaszok stb. A múzeum anyaga — jelentős értéke mellett — a korra jellemző gyűjtési szempontokat, jórészt még a világháború előtti gyűjteménygyarapítási irányokat tükrözte. Orosháza közönségének 1927. április 10-én mutatták be a gyűjteményt a polgári fiúiskola két tantermében, mint: az iskola múzeumát. Jelentős esemény volt akkor az Orosháza kulturális életében. Vendégkönyvünk bejegyzései is ezt igazolják. Megtekintették a kiállítást a község és környéke közigaz-