A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Kiss István: Új algák elnevezése Békés megyéből, Orosházáról és Orosháza határában lévő területekről

Az Alsótiszavidéki Nagy Árvízvédekezés nehéz és hősi napjaiban, 1970 tavaszán, mint láttuk, a tiszai—körtvélyesi „vízpúpos" buzgárokkal egy időben, sőt azokat valamivel meg is előzve Kardoskút—Pusztaközponton hasonlóan felpúposodó „buzgárok" kezdtek kialakulni. Ezeket azonban én korábban (18, 25, 26) iszap- vagy mocsárfeltöréseknek neveztem, hangoztatva, hogy lényegükben módosult vízfeltörési folyamatok. Ezt az elnevezést meg is tarthatjuk, de célszerű megemlíteni, hogy a folyóvizek melletti buzgárok rokonai. Sajátságos, hogy ezt a jelenséget eddig csak Pusztaközponton találtuk, hazánk más szikes területein eddig nem bukkantunk nyomára. Ezért is tekinthető ez a terület a szikesek olyan modelljének, amelyen a víz és talaj kölcsönhatása jól tanulmányozható. Érdemes azt is megemlíteni, hogy ilyen mocsaras „általajlencsék" itt 1970 óta minden esztendőben megfigyelhetők. Legutóbb 1977 szeptember és október hónapokban egy ilyen kopár talajfelület széles repedésében a puha talajba a tompa végű mérőrúd 1,4—1,5 m-re volt lenyomható. A belvizek és árvizek hazánkban népünk sorsproblémái... Ezek megoldására minden erőt össze kell fogni. A meteorológia oldaláról is jön segítség. Jakus Emma (6) írja: „A csapadékciklus színoptikus módszerekkel történő maximálásával választ adtunk olyan gyakorlati kérdésekre, hogy lehet-e pl. az 1970-es tiszai, vagy az 1965-ös dunai árvíznél nagyobb árvíz is. Mindkét folyóra kimutattuk, hogy ennek meteorológiai feltételei megvannak." És a föld, a víz és légkör egymásba kapcsolódó, egymástól függő és egymásra ható történéseiben mennyi mindent nem ismerünk még, amiket létünk érdekében meg kell ismernünk... Ennek érdekében tártam itt elő mindazt, amit szülőhazám, a Békés—Csanádi-löszhát a szikeskutatás, a belvíz- és árvízvédelem számára hasznosként nyújthat. Köszönetet mondunk Kardoskút község Tanácsa Végrehajtó Bizottságának és a Rákóczi Termelőszövetkezet Vezetőségének, Dolgozóinak, hogy munkánkat Kardoskút pusztáján mindig megértően támogatták. IRODALOM 1. Arany S. : A szikes talaj és javítása. Mezőgazd. Kiadó p. 1—408, 1956. 2. Bodrogközy, Gy. : Ecology of the halophilic vegetation of the Pannóniáim IV. Investigations on the solonetz meadow soils of Orosháza. Acta Biologica (Szeged) 11, p. 207—227, 1965. 3. Bodrogközy, Gy. : Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum, V. Results of the investigation of the „Fehértó" of Orosháza. — Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 12, p, 9—26. 1966. 4. Galli, L.: Szivárgási és talajmechanikai megfigyelések a védvonalakon. — Az Alsó-Tisza Vidéki Nagy Árvízvédekezés p. 143—149, 1972. 5. Illyés, Gy. : Itt élned kell II. Jegyzetek a nehéz napokból. Szépirodalmi Könyvkiadó, p. 561—567, 1976. 6. Jakus, E. : A meteorológia és a hidrológia kapcsolatai Magyarországon. Időjárás 81, p. 311—313, 1977. 7. Kienitz, G.: A síkvidéki vízrendezés problémái. Időjárás 81, p. 314—315, 1977. 8. Kiss, I.: Orosháza szikes vizeinek mikroszkopikus növényzete. Kézirat, diplomamunka p. 1—90, 1933. 9. Kiss, I. : Békés vármegye szikes vizeinek mikrovegetatiója. I. Orosháza és környéke. Die Mikrovegetation der Natrongewässer der Comit. Békés. I. Orosháza und dessen Umgebung. Folia Cryptogamica, 4, p. 217—266, 1938. 10. Kiss, I.: A Kardoskút-pusztaközponti Fehértó mikrovegetációja. Die Mikrovegetation des Fehértó von Kardoskút—Pusztaközpont. Szegedi Ped. Főiskola Évkönyve p. 3—37, 1959. 11. Kiss, I.: Adatok a Szeghalom-környéki szikes vizek mikrovegetációjához. Daten zur Mikrovegetation der Natrongewässer in der Umgebung von Szeghalom. — Szegedi. Ped. Főiskola Évkönyve, p. 39—66, 1959. 356