A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Kiss István: Új algák elnevezése Békés megyéből, Orosházáról és Orosháza határában lévő területekről

végek görbülésének viszont a szoros egymásmellettiség szab határt. Ez szükségszerűen vezet a két sejtsor kifelé eső végeinek ellentétes irányú ívelődésére. Előfordulása. E szervezet eddig két biotop-csoportban, a Gyopáros és a Kakas­szék tósorában fordult elő. A gyopárosi tóban az 1934—1937, illetve 1951—1954 években végzett vizsgálataim során még nem észleltem (9, 16). Első alkalommal az 1958. VIII. 24-én gyűjtött bioseston-próbában ritkán előforduló szervezetként mu­tatkozott. Ekkor a gyopárosi tó 8,7 pH-értékű vizét a Microcystis aeruginosa kék­alga által létrehozott „vízvirágzás" helyenként sötét kékeszöldre festette, s a víz fürdésre alkalmatlanná vált. Ősszel, XI. 10-én vett bioseston-próbában e szervezet szin­tén ritka volt, a vízvirágzás már megszűnt, s a zöldalgák közül a Chlorococcales­félék kezdtek felszaporodni. A Scenedesmus acuminatus f. gyoparosiensis a követ­kező két évben Gyopároson nem mutatkozott, a Microcystis aeruginosa azonban egyeduralkodóvá vált (16). A gyopárosi Scenedesmus 1961. VI. 20-án és 1962. XI. 27-én még mindig ritkán, 1963. IX. 28-án és 1964. X. 5-én már valamivel gyakrabban fordult elő. A víz pH-ja ez időszakokban 8,2—8,8 között ingadozott. Említésre méltó, hogy a Gyopárosi tóban e Scenedesmus sejtjei viszonylag karcsúak voltak, szélessé­gük 1,5—2,5 jim között változott. A Kakasszék tósorában a Scenedesmus acuminatus f. gyoparosiensis több bio­seston-próbában fordult elő, mint Gyopároson, s mindig nagyobb egyedszámmal is szerepelt (23). Az 1. sz. táblázat az előfordulás időpontját és a víz pH-értékét mutat­ja be. /. táblázat Előfordulás ideje a víz pH-értéke 1961. VI. 20. 9—9,5 1961. VIII. 12. 10—10,2 1963. III. 28. 8—8,2 1963. VII. 23. 10—10,2 1964. IV. 6. 8,6 1966. III. 20. 8,4 1966. VI. 4. 9—9,3 1967. V. 12. 8,8 A Kakasszék vizében e Scenedesmus-féhség sejtjei gyakran zömökebbek voltak a gyopárosiaknál, s szélességük olykor a 4 um-t is elérte! Feltűnő volt, hogy 1963. III. 28-án vett bioseston-próbában a karcsúbb, nyúlánkabb, átlag 2 um széles sejtű cönóbiumok mutatkoztak, ugyanezen év nyarán, VII. 23-án viszont túlsúlyban vol­tak a zömökebb sejtű cönóbiumok, amelyekben a sejtek szélessége olykor a 4 um-t is elérte. Tavasszal a víz pH-ja 8—8,2 volt, nyáron viszont már a 10-et is valamivel meghaladta. Nem lehetetlen, hogy a zömökebb sejtek létrejöttében a nagyobb pH­érték is szerepelt. A karcsúbb, nyúlánkabb sejtű cönóbiumokat a II. tábla 9—10. ábrái mutatják be, a zömökebb sejtűeket pedig- ugyanitt a 11—12. ábrák szemléltetik. A gyopárosi tó vizéből alkalmanként továbbra is vettünk vízmintákat, e szer­vezetet azonban 1964 után már nem észleltük. Oka: a víz életében beállott nagymérvű változás, főként a vízvirágzás jellegű vegetációs színeződések mind gyakoribb meg­jelenése, illetve állandóvá válása. Erről korábban (16) már megemlékeztem, röviden célszerű azonban róla ismételten szólni. ,,Vízvirágzás" állandósulása a gyopárosi tóban. A tó fitoplanktonja életében 1954­től nagy fordulat állott be : mind gyakoribbá váltak benne a vegetációs színeződések 347

Next

/
Thumbnails
Contents