A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Molnár László: Sámsoni kertészek küzdelme a földesúri hatalommal az 1848-as forradalmat követő időben

rai számítva 265 ft. 57 xr. — a csak belső telket és kertet birok által két év óta nem teljesített 738 napi számokért, mellyek mint hogy különböző időkben lettek volna beszolgálandók csak 45 krajcárral számittatnak 738 forint 45 krajcár, végre az oskola ház csősz lak után az úri jog megösmerése tekintetéből a 2 évre fizetni elmulasztott 3 3 ft. vagyis készpénzben öszvességgel 7996 ft. 10—-xr. váltó xra menő tartozásukat 8 köteleztetnek az alulirt kertészek két izben és pedig 1/3 részét vagy is 2665 ft 24 krajcárt folyó évi november 1-ső napjáig a hátra lévő 2/3 részt pedig, vagyis 5330 ft. 3 47 — krajcárokat váltóba jövő 1850-ik március 19-én tulajdon elöljáróságok által 8 beszedetni és az uradalmi pénztárba pontosan befizetni, megjegyezvén itten hogy csak belső telket és kertet birt kertészek fent lévő tartozásukat könnyebbség tekintetéből leróni kivannak, egy egy napi számuk 45 xr-ba fog beszámitatni. 2. Az alól irt haszonbéres kertészek a Méltóságos Uraság által újonan haszonbérbe adott 886 hold 161 négyszög öl földért úgyszinte a csak belső telket biró kertészek is a telkük kiterjedéséhez képest tartoznak a folyó haszonbéres esztendőre holdanként 6 ft. 30 váltó krajcárokat olyan formán fizetni, ezen haszonbéres tartozásnak fele június 8-án másik fele pedig augusztus 31-én az uradalmi pénztárba pontosan és hiány nélkül befizessék. 3. A haszonbérbe vett földeken kívül a kertészeknek lábas jószágaikat, vagy szárnyas állataikat az uraság földjére bocsájtani a rendőrségi törvények által kiszabott büntetés terhe alatt szigorúan tilos. 4. A haszonbérbe vett földön tett és teendő épületeknek ültetéseknek és egyéb javításoknak megtérítését, a haszonbérbe adó Méltóságos Uraság semmi szín alatt magára nem vállalván az épületeket és ültetéseket a kertészek a haszonbér kitekével elvihetik. 5. A kertészeknek bort, pálinkát, vagy akár másnemű szeszes italt mérni vagy főzni vagy szinte húst vágni, vagy akár miféle földesúri jogot gyakorolni elkobzási büntetés alatt tiltatik, s aki ezekben ellen szegülne, csak egyszeri ellenszegülés elegendő ok lesz arra, hogy a haszonbéres birtokból azonnal kimozdittathatik. 6. A kertészek a helybeli uradalmi tisztnél és elöljáróságnál teendő bejelentés mellett csak olyan embert fogadhatnak be lakóul, ki előbbeni lakóhelyérül becsületes elbocsájtó levelet tud előmutatni. 7. A fentebb kitett feltételeket mi alól irt kertészek egész kiterjedésükben elfogadván, mind azoknak s kivált képpen a pénzbeli fizetéseknek pontos teljesítésére nézve egy mindjájáért minnyája egyért jót állva magunkat in solidum lekötelezzük, lekötvén annak bátorságára akár hol találandó minden nemű ingó és ingatlan javainkat s a nem fizetés esetében az 1832/6 20-ik és 1840. 11. törvénycikk értelmében alája vetjük magunk a haszonbérbe adó Méltóságos Uraság által szabadon választandó megyei szolgabíró szóbeli bíráskodásának. Melly ebbeli haszonbéres szerződés mindkét részről alá írva, két egyenlő példányba kiadatott. Sámsonban 1849. szeptember 30-án. Czágányi Mihály mk. Gróf Károlyi György úr Ő Méltósága uradalmi felügyelője, Kis Ferenc János biró, Józsa István, Csabai János, Józsa Péter, ..."

26 A most közölt szerződés minden ékesszólásnál világosabban fejezi ki, a feudális főurak embertelenségét, a 48-as forradalom vívmányainak semmibe vevését és a hatalmi körükbe jutott embertömegek kizsákmányolását, a nagybirtokosok mérhetetlen szenvedéseket okozó kapzsiságát. Remek példája ez a szerződés a feudális jogok továbbélésének a kapitalizmus kezdeti időszakában is. A gróf Károlyi és a sámsoni kertészek között kialakult viszonyról a gróf ügyésze a következőképpen számol be : 307