A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Szenti Tibor: Újabb levéltári adatok a vásárhelyi pusztáról (1775–1859)

72 939 kat. hold és 904 négyszögöl. Ebből a döntés szerint 44 638 hold és 636 négyszögöl illette meg a várost, melyből utakra stb. levontak 246 hold és 511 négyszög öl területet. 1851-bőP származó jegyzőkönyv szerint a Puszta hasznosítása, a külső legelő bérbeadása, már a hivatalos kiosztás előtt egyértelműen megkezdődött: „Előterjesztetvén hogy a' városi tanya földek után kihasított külső legelői járandóságok, úgy szinte a' belső nyomáson vályog vetésre felhagyott gödrökön felmaradt térek bérbe kiadandók lennének." Arra nézve, hogy az alább jelzett vásárhelyi lakosok valóban a Pusztából kaptak földet, nincs bizonyítékunk, hiszen a most talált irat a helynevet sajnos nem tünteti föl, és az ma már felderíthetetlen, de meggyőződésünk, hogy Vásárhely határában akkora feltört, szikes terület, amin tíz család, egymás szomszédságában kezdett gazdálkodni, csak a Pusztán lehetett. Erre utal a táj hangulatos leírása is. 1851-ben ugyanis tíz vásárhelyi, földhöz jutott, házas zsellér panaszt tett a három év előtti, tehát 1848-ban kapott rossz, terméketlen földje miatt a tanácsnak. Az viszont egyértelműen kiderül a beadványukból, hogy ,,a' Legelő el kűlőnőzése" során kiosztott telkekről van szó, ami egyúttal nagy valószínűséget ad a pusztai legelőosztásnak, másrészt véglegesen bebizonyítja, hogy 1847 után megkezdték a földek kiosztását és abból a házas zsellérek is részesedtek! A parasztok panasza, amit az egykori görcsös írás is jelez, minden bizonnyal a saját megfogalmazásuk volt. Benne olyan naiv báj, ritkán olvasható irodalmi érték, és olyan „tiborci keserűség" feszül, ami parasztságunkra évszázadok óta jellemző. Ezért a levelet az eredeti terjedelmében, betűhíven közöljük:

27 „Tisztelt Nagy Érdemű Városi Tanács Érdemes Bírák Uraink Fájdalmasan kénytelenítettűnk a' Nagy Érdemű Városi Tanátshoz fójamodni panaszainkat alázatossan elő terjeszteni úgy panaszink Orvoslásáért esedezni ugyan is; Hogy midőnn a' Legelő el kűlőnőzése eggyesség mellett a Méltóságos, Uraságai Egy Telek útánn 32, Hóid ajánlat mellett meg tőrtént, ugy szinte, minden 8. ház után 32. hold ki adatot, és így minden házzal bíró Zsellérnek 4. hold a' többség, kívánságára minden kinek Darabokba ki osztatott, ugy minékünk Panaszosok nak is, De óh fájdalom olj haszon vehetetlenn. Vak. székes, semjékes, hejjeken a' hói, nem hogy Gabona teremjenn De még az Áldott Természet rendin egy hasznos fű szál sem nevelkedhetik fel, mert mint hogy ezen Atzélhoz hasonló Kemény főldőnn a' Téli havazások tavasz félen el olvadnak akkár a' Vizet bé nem vészi, ha nem rakásra tódul és még a' Tavaszi Nap fény el nem száritya mind addig rajta van, és így a' belé vetett mag ha ki kél is, azt a' Nap heve fel pírítya a' vízzel eggyűtt rólla el szárad s. ki vész, e, szerént a' három Év, el forgása alat nem hogy fáradtságunk jutalmát De még a' belé szórt magvainkatis el vesztettük, és így mi ezenn haszon vehetetlenn Kopár főldrűl soha nem aratunk Nem ugy mint azonn szerencsés Lakos Társaink kik nek fölgyeik jo heljenn eset, Könyves szemekkel el nézvénn mi hogy melj gazdagonn arattak, De már továb el nem tűrhetvén ezen szerentsetlen esetinket Élőszőr is Kénytelenítetűnk fójamodni De egyszer mint is Bírván a' nagy Érdemű Városi Tanács ígasság tévő nagy lelkűségébenn, alázatossan Könyörögni bátorkodunk, hogy ezen, panaszinkat tekintetbe vévén, sérelmeink orvoslását bőlts bele látása Kegyes és ígasságos ítéletével ki eszközölni és végre hajtani Kegyelmessenn Méltóztassék, Melj fájdalmas és ígasságos panaszink és kőnyörgésűnkre adandó Kegyes válasz és végre hajtás el várása mellett vagyunk a' Nagy Érdemű Városi tanátsnak Alázatoss Szolgái Hold Mező Vásárhelyen 288