A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Nagy Gyula: Az orosházi múzeum hőskora

3. Sürgető tépések az állások betöltéséért: a hatóságok egymásra várnak A költségvetések alakulása világosan tükrözi, hogy a múzeum fejlődése mindinkább az egyszemélyi vezetés irányába haladt. Az intézmény további fejlődésének a biztosítása is főhivatású vezetőt kívánt. A feladatok annyira megnőttek, hogy másodállásban már nem lehetett tovább megfelelő színvonalon dolgozni. Egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a jövőben a társvezetés megszűnik, és helyébe az igazgatói állás betöltésére kerül a sor. Ezt kívánta a fejlődés is. Az iskolai munka is egész embert kívánt, a múzeumi feladatok megoldása is. Másodállásban már az utóbbit sem lehetett eredményesen végezni. A munkatársak közül a MMOK Sitkei Józsefet szerette volna megbízni a makói múzeum vezetésével és 1950. február 11-én kelt levelében felhívta Budapestre, személyes tárgyalásra, alkalmaztatása ügyében. 1950. március 31-én nekem is jó hírt 6. kép. Sitkei József, a múzeum szervezője hozott a posta. A Múzeumok és Műemlékek Orsz. Központja hivatalosan értesített, hogy az orosházi múzeumnál levő üres állás betöltésével kapcsolatban a Belügyminisztérium illetékes személyzeti osztályán megbeszélést folytatott, melynek eredményeképpen a központ vezetőkollégiuma a városi múzeumban rendszeresített néprajzos s.muzeológus állásra az én kinevezésemet hozta javaslatba. Egyidejűleg felszólított, hogy pályázati folyamodványomat életrajzzal szabályszerűen felszerelve adjam be a városhoz. A központ felkérte a várost, tekintettel a múzeum teljes működéséhez fűződő tudományos és népművelési érdekekre, hogy a javaslatba hozott tudományos tisztviselő kinevezéséről soronkívül intézkedjen. A pályázati kérelmemet a polgármesterhez be is adtam. Örömöm korai volt. Május havában ismételten jelentettem a központnak, hogy az 1950. évi felemelt költségvetésben a múzeumvezetőnek és a hivatalsegédnek a régi 18