A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Gulyás Mihály: Baromfitartás és feldolgozás Orosházán, az első világháborúig

Foglalkozott még a bizottság két időszerű feladattal is. Díjat tűztek ki egy kisebb terjedelmű népies nyelven megírt baromfitenyésztési pályamunkára és javasolták az igazgató választmánynak egy Jády-féle kisebb költőgép beszerzését.

19 A bizottság nagyfokú tájékozatlanságát mutatja, hogy az egyik baromfitenyésztési lap, a GALLUS 4 hónappal az ülést megelőzően szűnt meg. A lap 12 évi tevékenysége során nem gondoltak annak előfizetésére. Örvendetes viszont, hogy ezzel szemben az Orosházi Újság többször közöl baromfitenyésztéssel foglalkozó cikkeket. A szóban forgó keltetőgépről a GALLUS 1888. év áprilisi számában olvashatunk rövid leírást. (10. sz. kép). E szerint a Jády Károly költőgépjének palástja alatt a szigetelőréteg fűrészporból áll. Ezen belül a víztartó hengert képezték ki..." a korábbi gépeknél az ébrények fele vagy több is befúl a tojásban. Az új gépek önszabályozóval ellátottak. Egyelőre csak 100 tojásra való gépeket gyártanak."

20 1895. május havában az Orosházi Újság Szász József polg. isk. gazd. tanár folytatásos írását olvashatjuk, címe: „Baromfitenyésztés a háztartásban".

21 Felhívja a figyelmet a jobb tojó és nagyobb testű baromfiak kiválasztására, ajánlja az emdeni ludat, a pekingi kacsát, a plymuth, rocks és langshan tyúkfajtákat. Tőle tudjuk meg a korábbi idők baromfitenyésztési módszerét: „Eleintén egyes tenyésztők ládába szedték állataikat, s kocsira téve pár órajárásnyira levő majorjaikba, mezőjükre kivitték. Este hasonló módon összefogózva ismét hazaszállították". Az orosházi állami gazdasági iskolában is így nevelték a csirkéket. „Később, mert a szaporulat igen nagy volt, a kezelésnek ilyetén módja túl fáradságossá lett". Felhívja a figyelmet a vándorólaztatásra, ismerteti annak előnyeit, foglalkozik a takarmányozással, tanácsot ad a keltetéshez és a csirkék neveléséhez, valamint az elhelyezéséhez. Ismertet néhány betegséget és az ellene való védekezés feladatait. Mai szemmel nézve Szász József akkori megállapításai a kor színvonalán állottak. Ugyanezen évben egy tapasztalt tenyésztő írt cikket a „Fiatal pulykák felneyelése"-ről

22 Tíz pontban foglalja össze a pulykatenyésztés fontosabb feladatait. Érdemes megemlíteni ezek közül néhányat : Rokontenyésztést ne alkalmazzunk. A letojás napját a tojásra kell írni és a kotló alá egykorú tojásokat kell rakni. A pulykafiiak 24 óra múlva a fészekből elvehetők. Míg a tollazatúk teljesen ki nem nő, a nedvesség ellen mindig megóvandók. 10. kép. A Jády Károly-féle keltetőgép 1884-ből. 10. Bild. Brutmaschine des Typs Károly Jády von 1884. 169