A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)
Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)
amire a vizes esztendőkben égető szükség volt. Többen építettek, a számot nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy az ellenőrzés a kölcsönt felvevőknél mindenütt felépítve találta. 114 A termelési kedv fokozására a Mezőgazdasági Kamarák termelési versenyt rendeztek. E versenyben az 1943. évi eredményei alapján az orosháziak ricinus, szója, kukorica termelésével hoztak el díjakat, amikor a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara területén a Békés vm-i gazdák nyerték el a legtöbb díja. 115 A föld hatékonyabb kihasználására köztesnövényeket is vetettek, a kisbirtokosoknak a napraforgót kötelező volt szegélynövényként vetni. így a föld is gyorsabban kimerült. A táperő utánpótlás biztosítására istállótrágya kezelési versenyt hirdettek, amire 22 fő jelentkezett. 116 Vetésterület. A rendelkezésre álló adatokból négy év vetésterületét hasonlítottuk össze. A községi iratok közül csak ezek állnak rendelkezésre és ezek is hiányosak. 1937 117 . 1940 118 . 1942 119 . 1944 120 . kenyérgabona 43,2% 40,8% 33,8% 40,3% tak. gabona 9,5% 5,8% 5,7% 10,3 % tak. növények 41,3% 41,4% 32,6% 34,1% ipari növ. 0,9% 2,5% 4,6% 5,9% zöldség és él. 1,1% 2,0% 2,5 % 3,6% vetőmag 0,7% — 0,7% 0,5% ugar, víz alatt 0,1% 3,5% 20,6% — ismeretlen 3,2% 4,0% — 5,0% Az egyes növénycsoportok vetésterületének alakulásáról a következőket állapíthatjuk meg: — a kenyér és takarmánygabona növények érzékeny károkat szenvedtek a belvizes években. Az őszi árpa vetésterülete 1/4-ed részére csökkent. 1937-es és 1944-es részarányuk az országos átlagnak megfelelő: 52,6% és 50,3%; — a takarmánynövények részaránya egyértelműen visszaesett. A kukorica hanyatlása ugyan átmeneti jellegű, a lucernáé viszont tartós (824kh-ról 28kh-ra!). Ezen a mintalucernások sem segítettek. Ez bizonyára összefügg a rendkívüli erőszakos szálastakarmány rekvirálásokkal) amelyek elsősorban a lucernára irányultak). De összefügghet — részlegesen — a kukorica jobb hasznosíthatóságával is. — az ipari növények részarányának egyértelmű növekedése nyilvánvaló: hatszoros ; ez kétszeresen felülmúlja az országos átlagot. Pedig ebben nincs is benne az 1944. évi napraforgótermés köztesnövényként, ami 1942-ben 411 kh volt. Lehet, hogy az adja az ismeretlen hasznosítású terület egy részét (kb. 3%). E növénycsoporton belül is jelentős a len és a cukorrépa előretörése. A két nagybirtok részesedése az 1944. évben a len 426 kh-s vetésterületéből 18 kh, a cukorrépa vetésterületéből 325 kh-ból 93 kh. — a zöldség és élelmiszernövények előretörése is szembeötlő. Szentetornyán a Székács majorban is volt egy konzervüzem, amelyik zöldségfélék savanyításával foglalkozott. 1942-ben kihirdették, hogy minden magán és közterületet babbal, borsóval, burgonyával kell bevetni. Ez meg is történt, de nem vált be a csorda miatt, amely tönkretette, lelegelte. Ugyanebben az évben 820 kh területen köztesnövényként ba135
