A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)

1939. 1940. 1941. 1942. 1943. 1944. M F M F M F M F M F Jan. 2—3 — — 2,5 2,5 2,5 5,0 2,7 6—7 4,8 — Febr. 2—3 — 2—3 2,5 3,0 2,5 5,0 3,2 6—7 5,4 — Marc. 2—3 — 2—3 3,1 3—4 *3,1 5, 3,8 6—7 6,3 — Ápr. 2—3 — — 3,1 3—4 3,1 6, 4,3 6—7 6,9 7—10 Máj. 3 — 3 3,9 3—4 3,9 6—7 4,3 6—7 7,8 10 Jún. 3—4 — 3 3,9 4 3,9 6—7 4,7 7—8 8,1 — Jul. 3—4 4,4 3—4 4,4 — 4,4 6—7 4,9 7—8 8Д 10—15 Aug. 3—4 4 4 4,4 4—5 4,4 5—7 7,2 6,5 7,7 15 Szept. 2—3 3,3 3—4 3,9 4—5 3,9 5—7 6,3 7—8 6,3 — Okt. — 2,7 3 3,9 4—5 3,9 6—7 5,7 7—8 5,7 — Nov. 2—3 2,3 2,5 2,8 4—5 2,8 7 4,8 8 4,8 — Dec. 2—3 2 2 2,8 5 2,8 — 4,5 7 4,5 — Az éves cselédek járandóságába korábban csizma vagy bakancs és ruhanemű is beletartozott. Ezek beszerzése a ritka és kisértékű akciókat leszámítva szinte lehetetlenné vált. Különösen a lábbeli hiánya érintette kedvezőtlenül a munkásokat. 1942-től bevezették, hogy a gazdák a csizma, a bakancs, a tengeri járandóságot pénzzel megválthatják.

65 Ezután — mintegy válaszképpen — a cselédek a szerződéskötéseknél földterületet kötöttek ki maguknak; tehát a pénz és az árucikk helyet a jobban értékesíthető mezőgazdasági termékért dolgoztak és ezt maguk értékesítették, így a számításukat is jobban megtalálták. Munkaidő, munkaszünet. A hónapos és éves cselédeket havonta egy szabad vasárnap illette meg, azt a szerződésben is kikötötték. (A Geist uradalomban 1—2 állatgondozó kivételével minden vasárnapjuk szabad volt a cselédeknek)

63 A munkaidejük elméletileg napkeltétől napnyugtáig tartott; de a nagy állatállomány miatt már gyakorlatilag korábban elkezdték a munkát. A napszámosok munkaideje 7,5—13,5 óra között változott, a hónapnak megfelelően. Ezt a gazdák igyekeztek megnyújtani részben a munkaerőhiány, részben a berepülések miatt. (Az is lehet, hogy a napszámbérek emiatt is magasabbak a megállapítottnál!) 1944 nyarán olykor már éjjel, a teliholdnál is arattak a gyakori berepülések miatt. A napszámosok béréhez a törvényes munkaszüneti napokon végzett munkáért 25 %-ot kellett számítani. A munkaszüneti napok korlátozása már 1940-ben megkezdődött. Az alispán az egész megyére elrendelte július—augusztusra. Ekkor a levente foglalkozásokat is felfüggesztették. Hasonlóképpen történt 1941 március—áprilisban, június—júliusban és szeptember—októberben is. 1943-ban ezen túlmenően labdarúgó tilalmat is elrendelt. 1944. április 3-ától rendeltek el munkaszünet felfüggesztést és ez a felszabadításig tartott. Tehát a munkaidő növelésével és a munkaszüneti napok erős korlátozásával a mezőgazdasági munkásság kizsákmányolását fokozták. Elszerződés. A község határában levő két nagybirtok közül a kiscsákói Geist uradalom munkaerőszükségletét az évtizedek óta ott élő cselédcsaládokkal oldotta meg. Oda sem Orosházáról, sem Nagyszénásról nem szerződtettek cselédet, csak kampánymunkára napszámosokat, aratóbandákat, mert az uradalom viszonylagosan 131